„Lávafolyás” változatai közötti eltérés

A '''lávafolyás''' vagy lávaömlés az a folyamat, melynek során az illóanyagoktól megszabadult [[magma]], azaz a [[láva]] a felszínre kerül. Napjainkban a lávaömlések – az [[óceánközépi hátságok]] hasadékvölgyeit leszámítva – elsősorban a [[Hawaii-típusú kitörés|Hawaii-szigetek]]en, [[Izland]]on és az [[Etna|Etnán]] gyakoriak. A történelem során feljegyzett legnagyobb lávaömlés [[1783]]-ban az izlandi [[Laki]] kitörése volt: a vulkánból több, mint 14 km³ bazalt ömlött ki, és mintegy 40 km-re jutott el. A földtörténet során ennél jóval nagyobb kitörések is voltak: a [[Columbia folyó]]ról elnevezett, [[miocén|középső miocén]] bazaltvidéken a '''Roza''' nevű lávaömlés-sorozat mindössze egy hét alatt 1500 km³ anyagot produkált. Az így képződött lávamezőket '''[[platóbazalt]]oknak''' nevezik; ilyenek például a [[Dekkán-fennsík]] (a [[Kréta (időszak)|kréta]]-[[paleocén]] határon képződött), az [[Etiópiai-magasföld]] (a [[tercier]]ben keletkezett) és [[Közép-Szibéria]] ([[mezozoikum|kora mezozoós]]) bazaltjai stb.

 

 

A lávafolyások méretét (térfogatát, vastagságát) és sebességét számos tényező befolyásolja.