„Friedrich von Beck-Rzikowsky” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
29. sor:
[[1865]]-ban Beck-Rzikowsky őrnagyot alezredessé léptették elő, és [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József császár]] főszárnysegédi hivatalához ''(Generaladjutantur)'' helyezték. [[1866]]-ban, a [[porosz–osztrák–olasz háború|porosz–osztrák háború]] előtt [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] személyes megbízottjaként dolgozott a vezérkarban. Beck-Rzikowsky alezredes személye e ténykedés során vált először széles körben ismertté. A hadügyminisztérium megbízta, készítsen haditervet egy Poroszország elleni háborúra. Beck-Rzikowsky biztosra vette, hogy Moltke Csehországon keresztül fog támadni, és az osztrák hadsereget [[Jičín|Gitschen]] (ma: Jičín) környékén javasolta összevonni. [[Szász Királyság|Szászország]] vezetőit, a királyt és [[Friedrich Ferdinand von Beust|Beust]] miniszterelnököt meggyőzte, hogy országuk álljon Ausztria oldalára a [[porosz–osztrák–olasz háború|háborúban]]. [[Benedek Lajos (katonatiszt)|Benedek Lajos]] táborszernagyot, az Északi Hadsereg parancsnokát arra ösztönözte, vonuljon Jičín felé, a porosz hadsereg elé. Benedek tábornok vezérkari főnöke, [[Alfred von Henikstein|Henikstein altábornagy]] és hadműveleti főnöke, [[Gideon von Krismanic|Krismanic tábornok]] véleménye szerint azonban a csapatokat [[Morvaország]]ban kell összevonva tartani, egy [[Szilézia]] felől jövő porosz támadás esetére. Ezt semmi sem valószínűsítette, de ez volt a poroszok legrövidebb útja, ezt vették alapul. Beck-Rzikowskynak lett igaza: 1866-ban Moltke elfoglalta Szászországot és június végén Csehországon keresztül támadt Ausztriára. Két porosz hadsereg egyesült Jičínnél, [[Hradec Králové|Königgrätz]] (ma: Hradec Králové) közelében, hogy Bécs ellen vonuljanak.
[[Benedek Lajos (katonatiszt)|Benedek táborszernagy]] azonnali békekötést javasolt az uralkodónak, de Ferenc József döntő ütközet megvívását kívánta. Az osztrák hadsereg 1866. [[július 2.|július 2-án]] a [[königgrätzi csata|königgrätzi csatában]] súlyos vereséget szenvedett. Beck-Rzikowsky ekkor meggyőzte Benedek tábornokot, hogy az Északi Hadsereget vonja ki Morvaországból, és Bécstől északra vonja össze. Ezzel megelőzte, hogy a [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehország)]] és [[Szilézia]] felől előrenyomuló poroszok felmorzsolják az osztrák hadsereget. Az osztrák haderő még mindig hatalmas erőt képviselt, de a politikusok között pánik tört ki. Legendák születtek egy készülődő magyar felkelésről. (A korabeli, de a mai osztrák történészek is gyakran a képzelt magyar lázadást okolják a [[königgrätzi csata|königgrätzi katasztrófáért]]). [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] megalázó fegyverszünetet kényszerült kötni 1866. [[július 22.|július 22-én]] [[Mikulov|Nikolsburgban]]. A [[Szász Királyság]]ot [[Otto von Bismarck|Bismarck]] kancellár bekényszerítette a porosz irányítású [[Északnémet Szövetség]]be. A bukott szász miniszterelnököt, [[Friedrich Ferdinand von Beust|Beustot]] a császár kinevezte Ausztria kancellárjává és külügyminiszterévé. Beck-Rzikowskyt [[1866]] júliusában ezredessé léptették elő. A katonai vereségért a parancsnokló tábornokokat (köztük [[Benedek Lajos|Benedeket]] és [[Alfred von Henikstein|Heniksteint]] is) hadbíróság elé állították. A császár utasítására leállították az eljárásokat, de a megvádolt katonai vezetők sohasem tisztázhatták magukat.
=== Szerepe az osztrák–magyar Kiegyezésben ===
| |||