„Poszogó taplóbogár” változatai közötti eltérés

Megtalálható [[Európa]] nagy részében és [[Ázsia|Ázsiában]] ([[Szibéria]]). [[Magyarország]]on főleg lomblevelű (elsősorban [[bükk]] és [[tölgy]]) erdőkben közönséges.

A poszogó taplóbogár rövid, tojásdad alkatú bogár. Hossza általában 6-8 mm. Teste fekete, alul lapos, felül erősen domború; fényes, fémes csillogással. Feje kicsi, szemei kidomborodóak. Csápja[[Csáp]]ja fonalas, a vége felé egyenletesen vastagodó ízekkel. Előtora[[Előtor]]a a tövénél a legszélesebb, oldala szegélyezett. Szárnyfedőin[[Szárnyfedő]]in szabályos pontsorok húzódnak. A szárnyfedőkön a vállaknál, a szárnyfedők közepén és gyakran a csúcsukon is sárga szalag húzódik. A szalagok szélei nem szabályosak, csipkézettek. Ez a mintázat azonban hiányozhat is, így vannak teljesen egyszínű, fekete példányok is. A középső csípőknek izületi vápája oldalt nyitott. Lábai vékonyak, két elülső lábfeje 5-5, utolsó négy ízű.

A poszogó taplóbogár lomblevelű fákon élő taplógombákon él. KülönösenSokféle gombafajon megél, de különösen kedveli a [[sárga ..gévagomba|sárga gévagombát]] ''(Laetiporus sulphureus)'' és a [[nyírfatapló]]t ''(Piptoporus betulinus)'', melyenmelyeken gyakran csapatostul fordul elő. Mind a kifejlett rovar, mind a lárva a gombafonalakkal és spórákkal is táplálkozik. A telet gyakran a fa repedéseibe húzódva, többesével vészelik át.

A nőstények[[nőstény]]ek májusban rakják le petéiket[[tojás]]akat a taplógombák termőtesteibe. Egyazon gombában évente egy-két generációjuk is vankifejlődik. Az első júliusra, a második nemzedék szeptemberre lesz ivarérett.