„Vita:1917-es oroszországi forradalmak” változatai közötti eltérés

(→‎Nem igazán idevaló: (új szakasz))
 
Talán szerencsésebb volna most már teljesen bedolgozni ezt a szócikket az [[1917-es októberi orosz forradalom]] szócikkbe. Kicsit tudathasadásos ez a mostani szétválasztás, mert azonos tematikája van a két cikknek, csak az "októberi" sokkal részletesebb, és előzményként tárgyalja az úgynevezett polgári forradalmat is, ami miatt anno gondolom megszületett ez a "forradalmak" szócikk. – [[Szerkesztő:Ary|Ary]] <sup>[[Szerkesztővita:Ary|vita]]</sup> 2010. július 18., 14:50 (CEST)
 
== Nem igazán idevaló ==
 
{{idézet|Az orosz forradalom és a zsidóság
 
[[Winston Churchill]] álláspontja szerint a világ a kommunizmus és a [[cionizmus]] iránti elkötelezettség között vívódott. Az orosz forradalmat „a nemzetközi [[zsidók|zsidós]]ág fenyegető konföderációjának” nevezte, amely „megragadta az orosz népet a hajánál fogva és gyakorlatilag e hatalmas birodalom kétségbevonhatatlan urává vált”.<ref>Winston Churchill: Zionism versus Bolshevism: A Struggle for the Soul of the Jewish People, Illustrated Sunday Herald (1920. feb. 8.)</ref>
 
{{Idézet|''E mozgalom nem újkeletű a zsidók között. Egészen Spartacus-Weishaupt napjaitól [[Karl Marx]]on, [[Trockij]]on (Ororszország), [[Kun Béla|Kun Bélán]] (Magyarország), [[Rosa Luxemburg]]on (Németország) át [[Emma Godmann]]ig (Egyesült Államok) ez az egész világot behálózó összeesküvés, amely azért jött létre, hogy leváltsa az eddigi civilizációt és újraalkossa a társadalmat egy csökevényes fejlődéselmélet alapján, amelynek sarokkövei az irigy rosszakarat és egy lehetetlen egyenlőségelmélet (…)''|[[Winston Churchill]]}}
 
Egy 1958-ban feloldott titkosítású jelentésben egy bizonyos Schuyler százados, amerikai katonai hírszerző azt írja, hogy a bolsevik mozgalmat az orosz zsidóság „legzsírosabbjai” vezetik.<ref>Amerikai Katonai Archívum (US National Archives), 1919, Record Group 120: Records of the American Expeditional Forces, június 9.</ref>
 
A hírszerző négy hónappal későbbi jelentésében hivatkozik a [[London Times]] egyik vezető újságírójára, Robert Wiltonra, aki szerint a 384 komisszárból kettő néger, tizenhárom orosz, tizenöt kínai, huszonkettő örmény és 300 zsidó volt. Utóbbiak közül 264-en az [[Egyesült Államok]]ból érkeztek.<ref>Robert Wilton: The Last Days of the Romanovs (1920, New York: George H. Doran Co. kiadásában, 148. oldal)</ref>
 
Szintén zsidó vezetésről ír a Brit Hírszerzés 1919. július 16-án kelt több száz oldalas jelentése már az első oldalon<ref>National Archives, Dept. os State Decimal File, 1910–1929, 860.00/5067-es akta</ref>, de David Francis, Amerika oroszországi nagykövete is megjegyzi egy táviratában, hogy a bolsevik vezetők nem oroszok, hanem internacionalista törekvések résztvevői.<ref>David R. Francis: Russia from the American Embassy (1921, New York: C. Sribner's & Sons kiadó, 214. oldal)</ref>
}}
 
Ha akar, írjon valaki erről külön szócikket, de ez nem ide tartozik.