„Horizont” változatai közötti eltérés

18 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
a
Bottal végzett egyértelműsítés: Meridián –> Hosszúsági kör
a (r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: kk:Көрінетін көкжиек)
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Meridián –> Hosszúsági kör)
 
== A csillagászatban és a földrajzban ==
A horizont a megfigyelési helyen átmenő vízszintes, az égig folytatva gondolt sík, mely tehát libellával vagy függőónnal bármikor könnyen kijelölhető. Megkülönböztetendő tőle a szemhatár, látáshatár vagy égalja, amely mentén az ég a földet érinteni látszik és amely nem egyéb, mint a megfigyelő szeméből a föld testéhez húzott érintő kúp érintési köre, amely a horizontnál a szem magasságától függően mélyebben fekszik. (Ez a hajós ''kimm''-je, tehát a szemhatár mélysége a horizont alatt a ''Kimmtiefe'' vagy depresszió.) A horizont az eget két féltekére metszi; a felső állandóan látható, az alsó állandóan láthatatlan és ezért a horizont a kelő és nyugvó csillagok geometriai helyének is volna mondható. Egyszerű mechanikai előállíthatóságánál fogva alapsíkul szolgál a csillagok meghatározásánál mindig ott, ahol e meghatározás megfigyelések által történik; a [[teodolit]]ban a vízszintes kör, a [[szextáns]] és pontos csillagászati műszerek ([[meridiánHosszúsági kör|meridiánkör]]kör) esetében valamely folyadék szabad felszíne képviseli a horizontot. Ha a [[Föld]] középpontján át párhuzamos síkot fektetünk, a megfigyelő szemén áthaladó, úgynevezett látszólagos horizonthoz, a valódi horizontot nyerjük, amelyre a [[csillagász]] tulajdonképen az összes megfigyeléseit átszámítja. A kettő közötti különbség annál inkább feltűnő, minél közelebb áll hozzánk valamely égitest. Így a [[Hold]] esetében a látszó és valódi horizontra vonatkoztatott hely 1°-nyi különbséget mutat; a [[bolygó]]knál és [[Nap]]nál e különbség csak néhány másodpercet tesz ki, a [[csillag]]oknál teljességgel elenyésző. E különbség, amely [[gömb]] alakú Föld esetén csak a csillagok magasságában észlelhető, nem pedig [[azimut]]jában is, az égitest [[parallaxis]]a s nyilván azon szög, amely alatt az illető égitestről a Földnek a megfigyelési helyhez húzott sugara látszik. E parallaxis tehát legnagyobb a csillag kelte vagy nyugta alkalmával, és nulla, ha az égitest a megfigyelő [[zenit]]jébe jut. A horizont, amely az égen legnagyobb kört metsz ki (az ég mérhetetlen messzesége miatt a valódi és a látszólagos horizont közötti különbség 0), mint minden kör, ugyancsak 360°-ra van osztva; e kör mentén olvassuk a délponttól kiindulva nyugaton, északon, keleten át az azimutot.
 
== A geológiában ==
117 228

szerkesztés