„Horváth István (költő)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a Román ş és ţ cseréje ș és ț betűkre
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Forrás –> Forrás (folyóirat)
7. sor:
 
==Munkássága==
Első versei 1937-től jelentek meg a [[Magyar Nép]]ben, költői indulását azonban 1941-től számíthatjuk, amikor [[Jékely Zoltán]] ajánlásával a [[Pásztortűz]]ben is verssel jelentkezik. Ettől kezdve az [[Erdélyi Helikon]], [[Termés (folyóirat)|Termés]], Budapesten a [[Magyar Élet]], [[Magyar Út]], [[Forrás (folyóirat)|Forrás]], [[Magyar Csillag]] közli irodalmi termését, míg riportjait, jegyzeteit az [[Erdélyi Gazda (folyóirat, 1869–1945)|Erdélyi Gazda]], [[Ellenzék (napilap)|Ellenzék]], majd 1944 őszétől kezdve a [[Világosság (kolozsvári napilap)|Világosság]], [[Falvak Népe]], [[Utunk]], [[Igaz Szó]], [[Korunk]], [[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]], [[Előre (napilap, 1953–1989)|Előre]].
 
Kései indulása nemcsak hátránnyal járt. A [[Népi írók|népi irodalom]] hullámával érkezett paraszttehetség előtt az irodalom rögtön megnyitotta kapuit, s ugyanakkor felmérhette, hogy a népi irányzat előtte járt képviselői addig mit végeztek. Élményvilágának eredetét, költői alkatát tekintve [[Sinka István]]nal mutat rokonságot, tudásszomja, szellemi mohósága, filozofikum felé hajló gondolkodása [[Veres Péter]]rel rokonítja. Ám nem rájuk figyel, hanem elsősorban [[Illyés Gyula|Illyés Gyulára]], [[Tamási Áron]]ra. „Hozzájuk viszonyítva kerestem azt az irányt, amelyben magamnak ösvényt verhettem” – mondotta utolsó éveiben.