„Allegro Barbaro (Bartók)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: fr:Allegro barbaro |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
Bartók ezt a művet tulajdonképpen saját művészete paródiájának szánta – a kritikusok ugyanis túl barbárnak minősítették a zenéjét, erre válaszul készült ez a mű [[1911]]-ben, és mindösszesen két és negyed perc hosszú.
Az 1911-ben komponált mű nem csak Bartók életművében korszakos jelentőségű, hanem az egész magyar zene történetében. A címben jelzett „barbár” elem olyan őserővel
A teltfogású hangzatok ostinatóinak erőteljes lüktetése a zongoraszerűség határát jelzi: ezen az úton már csak ütőhangszerek effektusai várnak a zeneszerzőre, aki egy ideig fel is használja ezeket az effektusokat. A súlyos és kíméletlen, pörölycsapásként lezuhanó akkordok azonban mégsem motorikus egyenletességgel játszandók, hanem azzal a rubato-szerű tagolással, amelyet a népdal illúzióját keltő téma megkíván. Ez a téma minimális hangköz-elmozdulásokból szerkesztett, lapidáris képlet, amelynek legjelentősebb – és leggyakrabban előforduló – hangköze a kisterc.
11. sor:
[[Kodály Zoltán]], [[Ujfalussy József]] és [[Kárpáti János]] idevágó kutatásai kimutatták egyes Bartók-művek hangkészletbeli rokonságát az észak-afrikai arab népzenével. Ennek a hangkészletnek az Allegro barbaro kisterc-motivikája jellegzetes alkotóeleme.
Az „allegro
==Autográf anyagok==
|