„Magyarországi Jolán aragóniai királyné” változatai közötti eltérés

Jolánta aragóniai királyné hamar megtalálta helyét új otthonában és tökéletesen beilleszkedett. Kíséretébe kézművesek és magyar nemesek is tartoztak; előbbiek hatása érezhető az aragóniai kézművességen és kelmeszövésen, utóbbiak részt vettek az arabok elleni harcokban, amiét is jelentős adományokban részesültek. A magyar királyleány életrajzírója, Brachfeld F. Olivér szavai szerint: ''„Jolánta olyan volt, amilyenre szüksége volt a férjének: előkelő származású, szép, jóságos és mindenekelőtt termékeny.”''<ref>idézi Soltész 2002: 163. oldal</ref> A királyné tíz gyermeket hozott világra, közülük többet a csatatéren, a katonai sátorban, mivel rendszerint elkísérte férjét hódító háborúira.<ref>Soltész 2002: 163. oldal</ref> [[Valencia (Spanyolország)|Valencia]] ostromakor is jelen volt, és részt vett a város feladásáról szóló tárgyalásokon is. Az aragóniai király rendszeresen kikérte felesége véleményét és tanácsát, olykor még háborús ügyekben is. Egy korabeli feljegyzés szerint a valenciai erőd feladásakor – mikor a királyné egyébként ismét áldott állapotban volt – a mórok vezetője „bezárkózott vele [az aragóniai uralkodóval], valamint egy famulusával és a királynéval egy félreeső vendégfogadóban, hogy a megadás rendjét és részleteit tisztázzák. A dokumentumot a királyné is aláírta.”<ref>idézi Soltész 2002:164–165. oldal</ref> Valencia városa végül [[1238]]. [[szeptember 28.|szeptember 28]]-án került keresztény kézre.