„Szabadság-szobor (Arad)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Román ş és ţ cseréje ș és ț betűkre |
|||
1. sor:
{{coor title dms|46|10|15.08|É|21|18|31.14|K|type:landmark_region:RO}}
{{egyért2|az aradi Szabadság-szoborról|Szabadság-szobor}}
[[Fájl:Az 1890. október 6-i aradi szoboravatási ünnepség Vasarnapi Ujság.jpg|right|thumb|220px|Az Aradi vértanúk emlékművének avatása 1890. október 6-án. (A [[Vasárnapi Újság (hetilap, 1854–1922)|Vasárnapi Újság]] helyszíni beszámolójának fotója)]]▼
[[Fájl:Kossuth written text arad speech.jpg|right|thumb|220px|[[Kossuth Lajos]] beszédének kézirata, amelyet az 1890. október 6-i aradi Szabadság-szobor avatóünnepségére írt <ref>[http://mek.oszk.hu/kiallitas/kossuthhangja/ Kossuth aradi beszéde]</ref><ref>[http://www.youtube.com/watch?v=x_SBwVB83WU Kossuth hangja (részlet az aradi ünnepi beszédből)]</ref>]]▼
Az '''aradi Szabadság-szobor''' [[Zala György]] alkotása, amelyet [[1890]]-ben avattak fel [[Arad]]on az [[aradi vértanúk]] emlékére.
[[Fájl:Szabadság szobor Arad total 2 .jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Az aradi Szabadság szobor]]
== Előzmények ==▼
Az aradi ''Alföld'' című napilapban 1867. június 16-án, egy héttel [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] megkoronázása után, megjelent egy felhívás emlékoszlop felállítására. A felhívás megfogalmazója Tiszti Lajos lapszerkesztő volt. [[1871]]-ben az Aradi Honvédegylet felállított egy terméskőből készült emlékoszlopot a vár alatti zsigmondházi mezőn, a kivégzés helyszínén. [[1873]]-ban szintén az Aradi Honvédegylet állíttatta fel a város sétaterén [[Aradi Zsigmond]] alkotását, amelyet az 1849-ben elesett hősök síremlékének szántak. [[1874]]-ben a vesztőhelyi emlékoszlopot megmagasították egy gúla alakú oszloppal. [[1881]]-ben közadakozásból az emlékoszlopot egy obeliszkre cserélték; ez Budapesten [[Jablonszky Vince]] műtermében készült. Az obeliszk alapjában a vértanúk földi maradványait őrizte.▼
== Története ==
▲[[Fájl:Kossuth written text arad speech.jpg|
▲=== Előzmények ===
▲Az aradi ''Alföld'' című napilapban [[1867]]. [[június 16]]-án, egy héttel [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] megkoronázása után, megjelent egy felhívás emlékoszlop felállítására. A felhívás megfogalmazója [[Tiszti Lajos]] lapszerkesztő volt. [[1871]]-ben az [[Aradi Honvédegylet]] felállított egy terméskőből készült emlékoszlopot a vár alatti [[Zsigmondháza|zsigmondházi]] mezőn, a [[halálbüntetés|kivégzés]] helyszínén. [[1873]]-ban szintén az Aradi Honvédegylet állíttatta fel a város sétaterén [[Aradi Zsigmond]] alkotását, amelyet az [[1849]]-ben elesett hősök síremlékének szántak. [[1874]]-ben a vesztőhelyi emlékoszlopot megmagasították egy [[gúla]] alakú
== Huszár Adolf terve ==
[[1867]]-ben [[Arad]] város létrehozta a szoborbizottságot. A szobor felállítására magánszemélyek és különböző egyesületek adakoztak. [[1877]]-ben pályázatot írtak ki az elkészítendő emlékműre. A
A terv szerint a talapzatra került volna a tizenhárom vértanú arcképe. A szoborcsoport központi alakja a ''Haza'', körülötte a ''Szabadság'', ''
▲1867-ben Arad város létrehozta a szoborbizottságot. A szobor felállítására magánszemélyek és különböző egyesületek adakoztak. 1877-ben pályázatot írtak ki az elkészítendő emlékműre. A zsüri [[Huszár Adolf]] tervének ítélte az első díjat. A város 1883-ban kötött szerződést a művésszel, az alkotásnak 1888-ra kellett elkészülnie. A terv nem valósult meg, mert a szobrász 1885. január 21-én elhunyt.
{{idézet 2|''A talapzat ezen alsó részén 4 csoport foglal helyet. Elől a Szabadság, a kor szellemének szövétneke világításánál fölébredve, ellenállhatlanul szerte töri békóit s kardot fog jobbjába a küzdelemre készen. Balra az Áldozatkészség, mint a magyar nők 48-ban is tették, leoldja karpereczét, nyaklánczát, minden ékességét s örömmel teszi le a haza oltárára, fölötte az ország czimere van elhelyezve. Jobbra az Erő alakja ül nyugodtan, hatalma öntudatában tekint maga elé, fölötte Arad czimere. Hátul a Küzdelem végkatasztrófáját látjuk; a harezos halálosan találva rogyik össze, kezében a zászló, melyet soha el nem hagy, a Szabadság, melyért küzdött, át fogja őt és siratja a végzetet, melynek folytán a hős más áldozatot többé, mint élete vérét, nem nyújthatott neki.''|
▲A terv szerint a talapzatra került volna a tizenhárom vértanú arcképe. A szoborcsoport központi alakja a ''Haza'', körülötte a ''Szabadság'', ''Áldozatkézség'', ''Erő'' és a ''Küzdelem végkatasztrófája'' allegóriái álltak volna.
=== Zala György munkája ===▼
▲{{idézet 2|''A talapzat ezen alsó részén 4 csoport foglal helyet. Elől a Szabadság, a kor szellemének szövétneke világításánál fölébredve, ellenállhatlanul szerte töri békóit s kardot fog jobbjába a küzdelemre készen. Balra az Áldozatkészség, mint a magyar nők 48-ban is tették, leoldja karpereczét, nyaklánczát, minden ékességét s örömmel teszi le a haza oltárára, fölötte az ország czimere van elhelyezve. Jobbra az Erő alakja ül nyugodtan, hatalma öntudatában tekint maga elé, fölötte Arad czimere. Hátul a Küzdelem végkatasztrófáját látjuk; a harezos halálosan találva rogyik össze, kezében a zászló, melyet soha el nem hagy, a Szabadság, melyért küzdött, át fogja őt és siratja a végzetet, melynek folytán a hős más áldozatot többé, mint élete vérét, nem nyújthatott neki.''|Vassárnapi Ujság 1889. október 6.}}
[[Fájl:Aradi Szabadság-szobor terve (Ereklye-múzeum) 2010.jpg|bélyegkép|balra|160px|A Szabadság-szobor terve az aradi Ereklye múzeumban]]▼
[[Huszár Adolf]] halála után Arad városa az [[Országos Magyar Képzőművészeti
Zala [[1885]]. [[október 6]]-án, a vértanúk halálának napján kezdte el a munkát. Az eredeti tervektől eltérve, saját művészi alkotásává formálta a szobrot. Először az ''Ébredő szabadság'' alakja készült el [[1886]] tavaszán, ezt a ''Harckészség'' és az ''Áldozatkészség'' követte [[1887]] nyarán. A végére maradt a ''Haldokló harcos'', illetve a csoport főalakja, a ''Hungária''.▼
▲== Zala György munkája ==
▲Huszár Adolf halála után Arad városa az Országos Magyar Képzőművészeti Társulattól kért tanácsot, hogy kire bízzák az emlékmű befejezését. A testület egyöntetűen a fiatal [[Zala György]]öt javasolta, így a város vele újította meg az eredeti szerződést.
=== Felavatása ===
▲Zala 1885. október 6-án, a vértanúk halálának napján kezdte el a munkát. Az eredeti tervektől eltérve, saját művészi alkotásává formálta a szobrot. Először az ''Ébredő szabadság'' alakja készült el 1886 tavaszán, ezt a ''Harckészség'' és az ''Áldozatkészség'' követte 1887 nyarán. A végére maradt a ''Haldokló harcos'', illetve a csoport főalakja, a ''Hungária''.
▲[[Fájl:Az 1890. október 6-i aradi szoboravatási ünnepség Vasarnapi Ujság.jpg|
A szobor ünnepélyes felavatására [[1890]]. [[október 6]]-án került sor. Az ünnepélyen részt vettek a vértanúk családtagjai (Damjanich Jánosné, [[Schweidel József|Schweidel]] tábornok lánya, [[Leiningen-Westerburg Károly|Leiningen]] tábornok fia), illetve a szabadságharc tisztjei közül [[Klapka György]].
=== Az emlékmű utóélete ===
Az [[első világháború]] után, Arad Romániához csatolásakor szinte azonnal felmerült a szobor lebontásának gondolata. [[1923]]-ban a rongálások megakadályozása értelmében bedeszkázták az emlékművet. [[1925]]-ben a [[Ion I. C. Brătianu]] vezette kormány 1512/925 számú rendeletére eltávolították, utána különböző helyeken tárolták, legutoljára az [[aradi vár]] árkában őrizték
[[1999]]. [[október 6.|október 6-án]] a [[Magyarország]] és [[Románia]] között létrejött megegyezés alapján a [[Radu Vasile]] vezette kormány a Szabadság-szobrot a [[minoriták|minorita]] rendház udvarára szállították. Itt kezdődött meg a [[restaurálás]] folyamata is.
[[2004]]-ben [[Adrian Năstase]] kormánya, több országgyűlési képviselő tiltakozása ellenére, jóváhagyta, hogy a szobrot ismét felállítsák a román-magyar megbékélésnek szentelendő emlékparkban. A szobor leleplezése az új helyen [[2004]]. április 25-én történt, román és magyar hivatalos személyek jelenlétében. 2011. április 13-án lelopták a szoborról a diadémot, a tőrt és egy kardot, ezért jelenleg is csonka állapotban van.▼
▲[[2004]]-ben [[Adrian Năstase]] kormánya, több országgyűlési képviselő tiltakozása ellenére, jóváhagyta, hogy a szobrot ismét felállítsák a román-magyar megbékélésnek szentelendő emlékparkban. A szobor leleplezése az új helyen [[2004]]. [[április 25]]-én történt, román és magyar hivatalos személyek jelenlétében.
== Galéria ==▼
[[2011]]. [[április 13]]-án lelopták a szoborról a diadémot, a tőrt és egy kardot, ezért jelenleg is csonka állapotban van.
<gallery>
Fájl:Szabadság szobor Arad
Fájl:Szabadság szobor Arad
Fájl:Szabadság szobor Arad
Fájl:Szabadság szobor Arad
Fájl:Szabadság szobor Arad
Fájl:Szabadság szobor Arad Haldokló harcos alak .jpg|A Haldokló harcos csoport
▲Fájl:Aradi Szabadság-szobor terve (Ereklye-múzeum) 2010.jpg|A Szabadság-szobor terve az aradi Ereklye múzeumban
Fájl:Szabadság szobor Arad mellvéd .jpg|A szobor mellvédje [[Damjanich János]] és [[Nagysándor József]] tábornokokat ábrázoló domborművel
</gallery>
{{Commonskat|Freedom monument (Arad)}}▼
== Jegyzetek ==
45 ⟶ 55 sor:
== Források ==
* Murádin Jenő: ''Az aradi Szabadság-szobor
* Dr. Halmágyi Pál
==
▲{{Commonskat|Freedom monument (Arad)}}
* [http://www.szabadsagszobor-arad.ro Az aradi szabadság-szobor]
* [http://epa.niif.hu/00000/00030/01857/pdf/01857.pdf Történet és képek - Vasárnapi Ujság, 1889 október 6., ]
{{Aradi tizenhárom}}
{{Portál|Erdély|-}}
[[Kategória:Magyar szobrászat]]
[[Kategória:Szobrok]]
▲[[Kategória:Románia]]
[[de:Freiheitsstatue Arad]]
|