Főmenü megnyitása

Módosítások

javítások, helyesírás
A '''fotólumineszcenciafotolumineszcencia''' egy olyan fizikai folyamat, amikor egy anyag fotonokat abszorbeál és ezeket újra kisugározza. Kvantummechanikai magyarázat szerint a fotólumineszcenciafotolumineszcencia során gerjesztés történik egy nagyobb energia állapotba, majd visszatérés az alacsonyabb energia állapotba, mely során [[foton]] kibocsátás történik.
A fotólumineszcenciafotolumineszcencia több formája ismert, ezek a rezonáns sugárzás, a [[fluoreszkálás]] és a [[foszforeszkálás]].
A fény abszorpciója és újrakibocsátása közötti idő tipikusan rövid idő (10 nanoszekundum nagyságrendű), speciális körülmények mellett ez az idő akár órákig is eltarthat.
 
== A fotólumiszcenciafotolumiszcencia formái==
===Rezonáns sugárzás===
A fotolumineszcencia legegyszerűbb formája a fotólumineszcenciának a rezonáns sugárzás, amikor egy anyag különféle hullámhosszúságú fotonokat abszorbeál és ugyanannyi mennyiségű fotont azonnal ki is sugározzasugároz. Ebben a folyamatban nem történik jelentős energiaállapot-változás, a folyamat igen gyorsan zajlik le, 10 nanoszekundum nagyságrendben.
Ebben a folyamatban nem történik jelentős energia állapot változás, a folyamat igen gyorsan zajlik le, 10 nanoszekundum nagyságrendben.
 
===Fluoreszkálás===
A [[fluoreszkálás]] esetében az anyag elnyel (abszorbeál) különböző hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásokat és ennek hatására fényt bocsájt ki a bejövő sugárzástól eltérő hullámhosszon. <ref>''Principles Of Instrumental Analysis'' F.James Holler, Douglas A. Skoog & Stanley R. Crouch 2006 </ref> A legtöbb esetben a kibocsátott fény hullámhossza hosszabb, és így kisebb energiával rendelkezik, mint az elnyelt sugárzás.
Abban az esetben, amikor az abszorbeált sugárzás erős, lehetséges, hogy egy elektron két fotont abszorbeál; ez az úgynevezett két-fotonos [[abszorpció (fizika)|abszorpció]] okozhatja, hogy a kibocsátott fény rövidebb hullámhosszúságú lesz, mint az elnyelt sugárzásé.
A legtöbb esetben a kibocsátott fény hullámhossza hosszabb, és így kisebb energiával rendelkezik, mint az elnyelt sugárzás.
 
Abban az esetben, amikor az abszorbeált sugárzás erős, lehetséges, hogy egy elektron két fotont abszorbeál; ez az úgynevezett két-fotonos [[abszorpció]] okozhatja, hogy a kibocsátott fény rövidebb hullámhosszúságú lesz, mint az elnyelt sugárzásé.
===Foszforeszkálás===
A [[foszforeszkálás]] esetében, szemben a fluoreszkálással, a foszforeszkáló anyag nem azonnal sugározza ki azt a sugárzást, amit korábban abszorbeált. Ez a jelenség kapcsolatban van a [[kvantummechanika]] ismert "tiltott"„tiltott” energia állapotenergiaállapot átmeneteivel. Mivel ez az átmenet bizonyos anyagoknál igen lassan megy végbe, az abszorbeált sugárzás újra kisugárzása órákkal később alacsonyabb intenzitással történik az eredeti gerjesztéshez képest. <ref>http://www.newworldencyclopedia.org/entry/Phosphorescence</ref>
 
 
[[Fájl: Phosphorescent.jpg | jobbra|bélyegkép|300px | Foszforeszkáló por: látható fényben, uv fényben és teljes sötétségben]]
 
==Felhasználás==
 
===Félvezető ipar===
===Félvezetőipar===
A fotólumineszcenciafotolumineszcencia fontos technikai eszköz a félvezető iparbanfélvezetőiparban, ahol a félvezetők tisztasága és a kristályok minősége fotólumineszcensfotolumineszcens módszerrel ellenőrizhető.
Az időfüggő fotólumineszcensfotolumineszcens eljárás során a mintát fényimpulzussal gerjesztik és a lumineszkálás csökkenését mérik, amelyami információt ad a minta minőségéről. Ezt a módszert használják GaAs félvezetők gyártásánál.
 
===Biztonsági alkalmazások===
A fotólumineszcensfotolumineszcens anyagok egyik fő alkalmazási területe a biztonsági felíratokfeliratok, jelzések kivitelezése. <ref>http://www.photoluminescent.co.uk/standards</ref>
===Hőmérséklet mérésHőmérsékletmérés===
A foszfor -termometriában a fotólumineszcensfotolumineszcens anyagok hőmérsékletfüggését használják ki hőmérséklet mérésre. .<ref>{{cite journal|author=J. P. Feist and A. L. Heyes|year=2000|title=The characterization of Y2O2S:Sm powder as a thermographic phosphor for high temperature applications|journal=Measurement Science and Technology|volume=11|pages=942–947|doi=10.1088/0957-0233/11/7/310|bibcode = 2000MeScT..11..942F }}</ref><ref>{{cite journal|author=L. P. Goss, A. A. Smith and M. E. Post|year=1989|title=Surface thermometry by laser-induced fluorescence|journal=Review of scientific instruments|volume=60|pages=3702–3706|doi=10.1063/1.1140478|bibcode = 1989RScI...60.3702G }}</ref>
==Irodalom==
 
*{{CitLib|szerző=Erostyák János-Kozma László|cím=ÁlatalánosÁltalános Fizika II:. kötet: Fénytan |év=2003|kiadó=Dialóg Campus kiadó|isbn=|oldal=272-274}}
==Források==
{{források}}