Tanulmányait szülővárosában, később [[Modor]]ban, a bölcsészetet és teológiát pedig Pozsonyban az evangélikus [[líceum]]ban végezte. Ezután Jénába ment, ahol 3 évi tartózkodása alatt kapcsolatba került [[Schelling]]gel, [[Hegel]]lel, [[Wilhelm Humboldt]]tal, [[Herder]]rel, valamint [[ Goethe|Goethével]]; Goethe fiát, Augustot ásványtanra oktatta. A szünidők alatt meglátogatta Németország jelesebb egyetemeit s Halleban gondosan tanulmányozta a Francke-féle árvaház berendezését. [[1805]]-ben mint leánytanító és az evangangélikusevangélikus község harmadik hitszónoka nyert alkalmazást [[Bécs]]ben, de egészségi okokból [[1812]]-ben ezen állásairól lemondott és Fries Móric gróf fiának nevelését vállalta el. E családdal [[1814]]-ben utazást tett Svájcban, ahol meglátogatta a legjelesebb tanintézeteket; Fries grófot rábirta, hogy ezek mintájára [[Plakenheim]]ban, a gróf egyik alsó-ausztriai birtokán, tanintézetet állítson fel. Az intézet rövid idő alatt olyan jó hírre tett szert, hogy a legelőkelőbb főuri családok neveleltettékneveltették ott gyermekeiket. A Fries-ház tönkremenetele folytán ez intézet 12 évi fennállása után feloszlott. Ezután tanítványával, [[Fries Móric]] gróffal, Pozsonyba költözött, hol az előbbihez hasonló felépítésű intézetet állított fel, amely azonban 10 évi működése után szintén megszűnt. Az [[1836]]. évi [[országgyűlés]] tartama alatt [[József nádor]] családjával Pozsonyban tartózkodott, Blaskovich oktatta az ifjú Sándor főherceget néhány tudományágban. Ezután a közügyeknek szentelte tevékenységét; a pozsonyi evangélikus község tanintézeteinek több éven át felügyelője volt. Blaskovichnak köszönheti a pozsonyi óvoda és a városi árvaház keletkezését, amely intézeteknek haláláig igazgatója volt.