Első említése [[1534]]-ből való, ''Zombata'' néven. [[Fogarasföld]]i román falu és vásárhely volt. [[1632]]-ben 46 [[jobbágy]] családfőt (közöttük négy halászt és egy madarászt és [[kisbojár]]okat is), két [[moldva]]i [[zsellér]]t és egy papot írtak össze benne.<ref>Makkai László: ''I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648).'' Bp., 1954, 460. o.</ref> [[1721]]-től az [[erdély]]i [[Románromán Göröggörög Katolikuskatolikus Egyházegyház|görög katolikus]] püspök székhelye és birtokközpontja. [[1722]]-ben 180 jobbágycsalád lakta. [[1738]]-ban a püspöki székhelyet [[Balázsfalva|Balázsfalvára]] helyezték át. [[Benkő József]] említést tett lakóházainak szépségéről. A [[19. század]] első felében a [[Julián-naptár]] szerinti [[áldozócsütörtök]]ön tartották nagy juhvásárát, ahová főleg [[Havasalföld]]ről hajtottak juhokat.<ref>Nagy Ferenc: Vásárlaistrom (1842). ''Ethnographia'', 1979, 510. o.</ref> [[1875]]-ben itt hozták létre az akkori [[Magyarország]] negyedik ménesuradalmát ([[Kisbér]], [[Mezőhegyes]] és [[Bábolna]] után), a [[mezőhegyes]]i birtokról származó [[lipicai]] tenyészlovakkal. A ménesbirtok kis falut alkotott a régi mellett, főként [[székelyek|székely]] béresekkel, saját iskolával és óvodával. [[1876]]-tól [[Fogaras vármegye|Fogaras vármegyéhez]] tartozott. [[1912]]-ben a ménest [[Bábolna|Bábolnára]] költöztették. [[1914]]-ben autóbuszjáratot indítottak Alsószombatfalva és [[Szentágota]] között.
