„Füzesmikola” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: Automatikus szövegcsere (-Román Görög Katolikus Egyház +román görög katolikus egyház) |
a Robot: Automatikus szövegcsere (-Román Ortodox Egyház +román ortodox egyház) |
||
68. sor:
A falu fölött délkeletre, az erdő szélén fekvő kolostora az egyik legjelentősebb erdélyi zarándokhely. 1699. február 15. és március 12. között, tehát két évvel az erdélyi románság [[román görög katolikus egyház|vallási uniója]] után a falu fatemplomának a [[nagyiklód]]i pap által festett [[Szűz Mária]]-[[Ikon (festészet)|ikonja]] több alkalommal könnyezett a Hohenzollern-ezred ide beszállásolt katonái előtt. A [[Kornis Zsigmond]] [[Gubernium|gubernátor]] által elrendelt és a [[Kolozsmonostori apátság|kolozsmonostori]] [[jezsuiták]] által lefolytatott tanúmeghallgatásokon az eset valódisága mellett tanúskodott a templom papján és a katonákon, köztük Lapacsek [[dés]]i parancsnokhelyettesen és Vanner János századoson kívül két frissen [[Katolicizmus|katolizált]], korábban [[Kálvinizmus|kálvinista]] nemesember is. Kornis a szentképet [[szentbenedek]]i kastélyába vitette, és országszerte elterjesztette a csoda hírét. A mikolaiak pert indítottak ellene és vissza is ítélték nekik a képet, [[Kollonich Lipót]] esztergomi érsek azonban elérte, hogy a kolozsvári jezsuiták kapják meg és csak egy-egy másolata maradjon Mikolán és Kornis Zsigmondnál. Azóta az eredeti kegyképet valószínűleg a [[Piarista templom (Kolozsvár)|kolozsvári piarista, volt jezsuita templomban]] őrzik, de a [[román görög katolikus egyház]] a mikolai képet tekinti az eredetinek.
Már zarándoklatok helyszíne volt, amikor [[XIII. Kelemen pápa]] 1767-ben [[Mária-kegyhelyek|kegyhely]]nek ismerte el és [[búcsú]]t hirdetett a három Mária-főünnep, [[Gyümölcsoltó Boldogasszony]], [[Nagyboldogasszony]] és [[Kisboldogasszony]] napjára. Valójában azonban csak utóbbi kettőnek alakult ki hagyománya, a [[Julián naptár]] szerint augusztus 27-én és szeptember 20-án. A zarándoklatok nemcsak a románság körében váltak felekezeti különbség nélkül népszerűvé, de a katolikus, sőt a református magyarok között is. A [[Baziliták|bazilita]] szerzetesek a 18. században telepedtek le a kegytemplom mellett. 1875 és 1905 között építették a kőtemplomot, ahová az ikont 1883-ban áthelyezték. A két világháború között a [[
Az eredeti fatemplom 1973-ban leégett. Helyére 1974-ben [[Noszoly]]ból szállítottak ide egy valószínűleg a 17. századból származó fatemplomot. A kegytemplom fölé az ortodox egyház már két évtizede épít egy nagyobb szabású templomot.
| |||