„Szárnykürt” változatai közötti eltérés

A többi tölcséres fúvókájú hangszerhez hasonlóan a szárnykürt elsődleges hangforrása a játékos fúvókához szorított ajkainak rezgése, amely a cső különböző rezonanciáit képes megszólaltatni. Az alaphang nem képezhető, csak az 1. – 117. [[felhang]]. Az első szelep egy egészhanggal, a második félhanggal, a harmadik kisterccel mélyíti a hangszer alaphangját. Ezek kombinációi teszik lehetővé a felhangsor hangjai közötti űr kitöltését. A szárnykürt hangolása, játékmódja megfelel a trombitáénak, de elsősorban a mélyebb és közepes hangfekvéseit szólaltatják meg. Fúvókája átmenetet képez a trombita csészeformájú, és a kürt tölcsérszerű fúvókája között. A [[dzsessz]]ben a trombitások gyakran váltóhangszernek használják.