„Bombasiker” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Cselekmény: korr |
||
50. sor:
Közben Mel és társai folytatják a sztárok utáni kutatást. A nagystílű díva, [[Anne Bancroft]] megszerzése nehéz ügy. Kedvenc éjszakai klubjában [[flamenco tánc]]osoknak és artistáknak álcázzák magukat, hogy a közelébe férkőzhessenek. Anne az első pillanatban felismeri őket, de belemegy a játékba csakúgy, mint utána a filmszerepbe.
A stúdióvezető időközben kórházba kerül, folyamatosan [[EKG]]-ra kötve fekszik az ágyában. Egy nagy doboz bonbonnal meglátogatják, de mire odaérnek, Dom egy szem kivételével az egészet megette, az „egyél egyet”-et úgy értette, hogy „hagyjál egyet”. Marty észreveszi, az EKG csatlakozóját kihúzva kiváló videojátékot lehet a játszani a monitoron, ettől a stúdióvezető folyamatos [[elektrosokk]]-görcsöket kap, de észre sem veszik az elmélyült játékban. Mel javasolja, próbálják meg a nagy francia [[pantomim]]művészt, [[Marcel Marceau]]t is megszerezni a filmhez. Telefonon fel is hívják párizsi lakásán, ám a huzat miatt csak nehezen tud a telefonig eljutni. A szereplési felkérésre a film egyetlen hangos szavával válaszol:
A kórház ablakán kinézve egy törött versenyautót látnak, mellette törött lábbal, elektromos [[kerekesszék]]ben az autóversenyző színész, [[Paul Newman]]. Mindhárman elektromos kerekesszékkel erednek nyomába, versenypályává változtatva a kórházat. Miután Paul győz, ő kéri meg őket, szerepelhetne-e a filmben. „Majd értesítjük...”, jön a szokásos válasz. Ezzel összeállt a szereplőgárda.
61. sor:
A türelmetlenkedő közönség már Vilma mutatványait is unni kezdi, mire megérkeznek. Martyról befűzik a film elejét a gépbe, aki körkörösen szökdécselve engedi le magáról az egész vetítés alatt a szalagot. A többiek izgatottan várják a közönség reakcióját, a ''Bombasiker'' azonban bombasikernek bizonyul. A stúdió megmenekül, Mel visszatérhet a szakmába, mindenki boldog, majd egy feliratot olvashat a néző: „Ez egy igaz történet volt”.
{{Cselekmény vége}}
==Fogadtatás==
[[Mel Brooks]] egy [[anarchizmus|anarchista]]. Mindent megtesz a kacagás érdekében. Mindent. Szégyenérzet nélkül. A Bombasiker nem egyszerűen egy vidám film. Maga a vidámság. (Roger Ebert, Chicago Sun Times, 1976. január 1)
| |||