„Kner Albert” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
2. sor:
'''Kner Albert''' ([[Gyomaendrőd|Gyoma]], [[1899]]. [[február 19.]] – [[Chicago]], [[1976]]. [[augusztus 21.]]) nyomdász, grafikus.
== Életpályája ==
 
Kner Albert – az akkor már híres nyomdász – [[Kner Izidor]] hatodik gyermekeként született. A családi hagyományok nagyban befolyásolták gyermekkorát. Albert tehetsége kézügyessége, kreativitása hamar megmutatkozott, ugyanakkor örökölte apja határozottságát és keménységét is.
1915–16-ban Örkényi István grafikusnál, az Iparművészeti Iskola tanáránál tanult grafikát.
Gyomán apja nyomdájában tanult, majd a bécsi[[bécs]]i és lipcsei[[lipcse]]i nyomdászati tanulmányai után fametszeteket[[fametszet]]eket készítkészített az indiai életbölcsességek gyűjteményéhez a Pancsanatrához, majd a könyv párjához a Török hodzsa tréfáihoz. Mértéktartó jó ízléssel használjahasználta fel az indiai és a török motívumkincsetmotívumkincseket. Kísérleteket folytatott a kiadói kötés megvalósítására. Színes, keményítős papírtáblákat tervezett, a keményítőben oldott festéket fésűs szerszámokkal mintázta. Albert tervezte később a terülődíszítéses Kner előzékpapírt is. Tehetsége bátyja árnyékában is kibontakozott, de ő többre vágyott.
1924-ben Budapesten a Globus nyomdában fejezte be tanulmányait. Neve ekkor jelenikjelent meg először a Kner kiadványokon. 1925-ben [[Temesvár]]ott a Helikon nyomda művészeti vezetője lett.
1926-tól a budapesti Hungária Hírlapnyomda művészeti vezetője, majd cégvezetője. Rendszeresen dolgozott a gyomai Kner nyomdának is. 1927-től a ''[[Magyar Grafika]]'' c. folyóirat főmunkatársa. Alapító tagja volt az 1928-ban létrehozott Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaságának. 1934-ben beválasztották a Magyar Nyomdászok Társasága tagjai közé.
AAz 30[[1930-as évekbenévek]]ben részt vett [[Orbán Dezső]] szabadiskolájának, az ''Atelier''-nek megalapításában, ahol [[grafika|grafikát]] tanított.
Rendszeresen dolgozott a gyomai Kner nyomdának is.
1927-től a ''[[Magyar Grafika]]'' c. folyóirat főmunkatársa. Alapító tagja volt az 1928-ban létrehozott Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaságának. 1934-ben beválasztották a Magyar Nyomdászok Társasága tagjai közé.
A 30-as években részt vett Orbán Dezső szabadiskolájának, az ''Atelier''-nek megalapításában, ahol grafikát tanított.
 
1933-ban vette feleségül Susan Braunt, 1935-ben született András fiuk, majd 1937-ben Anna lányuk. Az 1938-ban elfogadott zsidótörvény miatt családját féltve az ország elhagyása mellett döntött. Mivel felesége amerikai állampolgár volt, ennek nem volt különösebb akadálya.
 
1940-ben családjával kivándorolt Chicagóba, ahol 1965-ig, nyugdíjazásáig a Container Corporation csomagolástechnikai vállalat tervező laboratóriumának vezetője volt.
1973-ban elnyerte a ''Csomagolás híres emberei'' kitüntetést. Az [[1960-as évek]]től a ''Print és a Packaging Design'' c. New York-i folyóiratok szerkesztőségi tanácsadója volt.
 
<!--Az 1899-ben született Kner Albert neve 1924-ben jelenik meg először a Kner kiadványokon. 1923-ban végzett a lipcsei Akadémián. Kner Albert hazaérkezése után fametszeteket készít az indiai életbölcsességek gyűjteményéhez a Pancsanatrához, majd a könyv párjához a Török hodzsa tréfáihoz. Mértéktartó jó ízléssel használja fel az indiai és a török motívumkincset. Ő folytat újabb kísérleteket a kiadói kötés megvalósítására. Színes, keményítős papírtáblákat tervezett, a keményítőben oldott festéket fésűs szerszámokkal mintázta. Albert tervezte később a terülődíszítéses Kner előzékpapírt is. Tehetsége bátyja árnyékában is kibontakozott, de ő másra vágyott. Temesvárott dolgozik, majd a budapesti Hungária Nyomda művészeti vezetője lesz. Mint grafikus továbbra is dolgozik Gyomának. 1940-ben kitelepült Amerikába, így ő megmenekült a holocaust borzalmaitól. Chicagóban mint grafikus nagy karriert futott be. 1976-ban halt meg.-->