„Enúma elis” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg
85. sor:
Az eposzban eredetileg talán az istenek kötelező munkája, majd sztrájkja szerepelt, és csak később írták hozzá a Tiámat–Marduk küzdelmet. A két istenség harcát egyre inkább nem mezopotámiai, hanem attól nyugatabbi keletkezésűnek tartják, így nem lehet véletlen, hogy szélesebb körű elterjedése az [[Óbabiloni Birodalom]] bukása után, a [[kassúk|kasszita]] korban történt. A cselekmény teli van ellentmondásokkal, a teremtés aktusa például éppúgy két – egymásnak ellentmondó – verzióban szerepel benne, mint a [[Biblia|Bibliában]].<ref>{{Opcit|n=Sumer irodalom|o=339}}</ref>
 
Az [[i. e. 3. század]]ból adat van arról, hogy Babilonban az [[akitu ünnep]]ének negyedik napján, azaz a Niszan 11. napján (március vége) egy pap teljes terjedelmében elmondta a szöveget.<ref name=VIL/> Valószínűsíthető, hogy – mivel a Marduk-mítosz az államvallás fő eleme volt – minden évben sor került erre.<ref name=Gilgames1/> Korábban úgy gondolták, hogy az ''Enúma elis'' mitológiai anyaga közvetlenül is hatott a környező népek kozmogóniai mítoszaira (például a [[Hettiták|hettita]] [[Égi királyság]] című epikus költeményre). Ugyanakkor – mivel a sumer mitológia nem ismeri az önálló kozmogóniai mítoszt – a hettita és [[hurrik|hurrita]] kozmológiák is visszahatottak Mezopotámiára és alakították ki az [[i. e. 2. évezred]] végére az akkád nyelvű mezopotámiai kozmogóniai irodalmat. A hasonlóság a [[hettiták|hettita]] [[Kumarbi-ciklus]] történeteivel (hurri ''Kumarwe'') igen nagy.<ref name=Gilgames2/> A későbbiekben az [[arámiak|arameus]] eredetű [[káldok|káldeusok]] is ezt a vonalat folytatták. A [[hellenisztikus civilizáció|hellenizmus]] korában [[BérószoszBérósszosz]] is tanulmányozta.
 
== Jegyzetek ==