„X.25” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SpiderWeb (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
SpiderWeb (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
26. sor:
 
* A harmadik szolgáltatás a virtuális hívás (VC = Virtual Call), amely az előbbi PVC, mint rövid időre kapcsolt összeköttetés megfelelője.
 
 
Az előbbieken felül fontos szolgáltatás még a csomagösszeállítás-felbontás (PAD = Packet Assembly Disassembly), amely a nem csomagkapcsolt hálózatokkal való illesztést biztosítja. Ez a funkció az előfizető bit és karakterfolyamatait csomagokká alakítja, mellyel lehetővé teszi a karakter üzemmódú terminálok DTE-vel való csomag üzemmódú kommunikációját.
35 ⟶ 36 sor:
 
 
<u>'''===Az X.25 hálózati rétege'''</u>===
 
A csomag elejére helyezett fejléce tartalmazza a 12 bites LCI mezőt, amely a csomag haladását segítő VC-t azonosítja. Ez az érték lokális az X.25 kapcsológépek portjaira nézve, tehát csupán két kapcsológép között azonosítja a VC-t. Tehát ugyanazt a VC-t egy másik szakaszon már más LCI jelölheti. Ez azért hasznos, mert ha az LCI az egész VC-n ugyanaz volna, akkor a világ összes VC-jének különböző LCI-t kellene adni, amihez már kevés lenne a 12 bit. Így viszont csak az egy linken áthaladó VC-k között tesz különbséget az LCI, amihez elegendő lesz a rendelkezésre álló 12 bites tartomány. A hívott fél címe a kapcsolat felépítéséhez használatos csomagokban található meg - a VC kiépülése is ez alapján történik.
 
 
Az X.25 az ITU-T X.121 nevű ajánlásában definiált címformátumot használja. Az X.121 címek változó hosszúak, maximum 14 számjegyből állhatnak, formátumukat tekintve a telefonszámokra emlékeztetnek. Az első 3 digit az országot azonosítja, a negyedik az országon belüli X.25 szolgáltatót, míg a maradék (maximum) 10 jegyen található a hívott fél száma. A hívott fél címére azonban csak híváskor van szükség, a VC kiépülése után már csak a hálózattól kapott LCI szükséges a VC azonosításához. PVC használatakor ezzel szemben nincs szükség hívásra, és így a cím használatára sem.
 
 
<u>'''===A LAPB'''</u>===
 
A LAPB felel a szomszédos gépek közötti kapcsolattartásért. Sorrendhelyes, hibamentes adatátvitelt biztosít, az adatátvitelt bájtokba csoportosított bitek segítségével hajtja végre. A link-en elküldött összes keretet sorszámozza, a másik fél pedig időnként nyugtázza, hogy melyik a legnagyobb sorszámú keret, amit megkapott. Ha valamelyik keret kimarad, vagy megsérül, akkor az LAPB az adott keretig való visszaugrást kér a szomszédos kapcsológéptől, aki a hibás kerettől kezdve mindent újraküld. Ehhez természetesen szükséges az, hogy a már elküldött kereteket is megőrizzük a memóriában (amíg a nyugta meg nem érkezik).A LAPB ezen felül lehetővé teszi, hogy a vevő visszafogja az adót, azaz, ha túl gyorsan érkeznek a keretek, akkor lassítást kérhet. Erre akkor lehet szükség, ha esetleg a VC következő szakasza zsúfolt vagy kisebb kapacitású link-en vezet, és így a kereteket nem lehet olyan sebességgel továbbítani, ahogy a megelőző szakaszon. Torlódást okozhat az is, ha a következő szakaszon nagyobb a bithiba-arány és több újraküldés szükséges, vagy ha a kapcsológépnek az előzőnél lényegesen kisebb a kapacitása.
56 ⟶ 58 sor:
 
 
<u>''===Az X.25 fizikai rétege''</u>===
 
A fizikai szint a csomagkapcsoló központhoz való kapcsolódását biztosítja adatáramkörökön keresztül. Ez az adatáramkör lehet bérelt, vagy akár analóg távbeszélő áramkör is. Analóg esetben a modemes összeköttetés V.24 ajánlása használható, melyet X.21bis szabvány néven is szokás emlegetni. A fizikai réteg eredetileg ezt, a soros porthoz hasonló protokollt használta. Segítségével 4 vezetéken létesíthetünk full-duplex kapcsolatot (maximum19.2 kbit/s sebességig). Manapság szinte bármilyen digitális interface alkalmas lehet a szerepkör betöltésére.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/X.25