„Ferencváros vasútállomás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: MÁV –> Magyar Államvasutak Zrt., Magyar Királyi Államvasutak |
|||
6. sor:
| cím = [[Budapest]], {{Magyarország}}
| felhasználási terület = vasútállomás
| tulajdonos = [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]]
| pozíciós térkép = Budapest
| szélesség = É
24. sor:
==Története==
{{csonk-szakasz}}
Az [[1870-es évek]] végén [[Budapest]]en már három nagy fejpályaudvar működött: az [[Osztrák (–Magyar) Államvasút-Társaság|Osztrák Államvasút Társaság]] (OÁVT) ''[[Nyugati pályaudvar|Nyugati]]'', az [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] ''Losonci'' (ma [[Józsefvárosi pályaudvar|Józsefvárosi]]) és a [[Déli Vasút]] ''Budai'' (ma [[Déli pályaudvar|Déli]]) pályaudvarai, azonban azokat nem kötötte össze vágány, kivéve egyetlen kapcsolatot, amely az OÁVT Kőbánya-teher állomását kötötte össze az Északi Vasút Kőbánya-felső állomásával. A vágány ma is létezik, ez az úgynevezett ''Királyvágány''.
A [[Magyar Királyi Államvasutak|MÁV]] által szorgalmazott és épített összekötővágányok első szakaszát 1877-1878 között helyezték üzembe. Az első szakasz 19 km hosszú vágánya az ekkorra felépült [[Összekötő vasúti híd]]on keresztül [[Kőbánya felső|Kőbánya-felsőt]] kötötte össze [[Kelenföldi pályaudvar|Bp. Kelenfölddel]]. Ennek az összekötő vágánynak a részeként épült meg Bp. Ferencváros állomás.
Már az első kapcsolódó vonalak előrevetítették Bp. Ferencváros állomás teherforgalomban betöltött jövőbeli szerepét. Megépült a Dunaparti teherpályaudvaron át a Fővámházig vezető vágány, amelyen keresztül a vidékről, főleg az Alföldről származó élelmet szállították a [[Központi Vásárcsarnok|vásárcsarnokba]], ellátva az egyre nagyobb lélekszámú Budapestet.
| |||