„Nemanjics István szerb király” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
'''II. István''' vagy '''Elsőnekkoronázott István''' ({{ny-sr|Стефан II Немањић/Стефан Првовенчани}}), ([[1167]]<ref>Az ukrán wikipédia adata [http://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D1%82%D0%B5%D1%84%D0%B0%D0%BD_II_%D0%9D%D0%B5%D0%BC%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D1%87].</ref> – [[1228]]. [[szeptember 24.]]), szerb fejedelem [[1196]]-tól, király [[1217]]-től haláláig.
 
I. István fiaként született, [[II. IzsákIszaakiosz bizánci császár|Angelosz Izsák bizánci császár]] leányát vette nőül<ref name=europa>{{Európa uralkodói}} 110. oldal</ref> s elnyerte az "sebastokrator" (önmaga jogán uralkodó) címet<ref name=europa/>. Édesapja kezéből vehette át a hatalmat<ref name=dsztort>{{Dsztortenete}} 25. oldal</ref>, méghozzá másodszülöttként<ref name=dsztort/>. I. István döntésének hátteréről nem szól a krónika<ref name=dsztort/>, annyit tudni csupán, hogy legidősebb fiát, Vukánt, hangzatos címmel és jelentős földbirtokkal kárpótolta<ref name=dsztort/>, s ugyanakkor öccsével szembeni engedelmességre intette<ref name=dsztort/>. II. István uralkodása kezdetén, házassága révén, teljes mértékben élvezte Bizánc pártfogását<ref name=dsztort/>, később pedig, amikor házassága felbomlott, a bizánci pártfogás már jócskán veszített jelentőségéből<ref name=dsztort/>. Talán ezzel magyarázható, hogy szinte alig tanúsított ellenállást, amikor bátyja, Vukán felkérésére<ref name=europa/><ref name=dsztort/> [[Imre magyar király]] [[1202]]-ben megtámadta Szerbiát<ref name=dsztort/>, megfosztotta Istvánt a tróntól<ref name=dsztort/>, és száműzetésbe kényszerítette<ref name=dsztort/>, Vukán ültetve a helyébe<ref name=dsztort/><ref group=a>Ettől kezdve szerepel Szerbia neve a magyar felségterületek között. (Déli szomszédaink története, 25. o.)</ref>. Istvánnak azonban [[1204]] végén vagy [[1205]]-ben sikerült visszaszereznie hatalmát<ref name=dsztort/> és [[1216]]-ban végleg birtokba vette Zétát, Vukánnak a birtokát<ref name=europa/>.
 
Közvetlenül azután, hogy negyedik hadjáratukban a keresztesek elfoglalták Konstantinápolyt, és megdöntötték a [[Bizánci Császárság]]ot, az új vallási erőviszonyoknak megfelelően<ref name=dsztort/> István [[III. Honorius pápa]] támogatását keresve a latin szertartáshoz csatlakozott<ref name=europa/>; cserébe Róma teljesítette kérését, és a pápai legátus "Szerbia, Diokletia, Travunija, Dalmácia és Chum" királyává koronázta<ref name=europa/> [[1217]]-ben<ref name=dsztort/>. Így ő a szerbek első koronás királya<ref name=dsztortfolyt>''Déli szomszédaink törtenete'', 26. oldal</ref>, a szerb források többnyire így is emlegetik: ''Stefan Provenčani''<ref name=dsztortfolyt/> (Elsőnekkoronázott István<ref name=dsztortfolyt/>). Ezzel nagyjából véget is ért a katolicizmussal való kapcsolata, mert részben alattvalói tiltakozása<ref name=dsztortfolyt/>, részben fivére, Szent Száva nyomására<ref name=dsztortfolyt/> a továbbiakban ismét a görögkeleti egyházat részesítette előnyben<ref name=dsztortfolyt/>.
110 899

szerkesztés