„Felkarcsont” változatai közötti eltérés

Váll felé eső része fejben végződik (''caput humeri''). A fejet sekély barázda ( ''collum humeri'' vagy ''collum anatomicum'') választja el a kisebbik és nagyobbik gumótóldudortól (''tuberculum maius'' és ''tuberculum minus''). A végrész és a test közti, a test felé keskenyedő rész a felkarcsont törésének gyakori helye, neve sebészeti nyak (''collum chirurgicum''). A váll felőli vég két dudorától egy-egy taraj (''crista'') húzódik lefelé, maguk között létrehozva azt az árkot (''sulcus intertubercularis''), melybe a kétfejű karizom hosszú fejének ina belefekszik.

A csont teste henger alakú. Középső harmadában a csont oldalán érdességet tapasztalunk, mely a deltaizom tapadási helyét jelzi. Ugyanebben a magasságban a csonton hátul egy barázdát (''sulcus nervi radialis'') találunk, mely egy ideg, a [nervus radialis] befekvésére szolgál. A barázda két oldaláról a háromfejű karizom rövid fejei erednek. A test könyök felőli részén a végrész bütyke felett elöl és hátul is bemélyedéseket (''fossákat'') látunk. Ezek elöl a fossa radialis (singcsont felőli bemélyedés) és a fossa coronoidea, hátul pedig – a fossa coronoideával szemben – a [fossa olecrani]. A két egymással szembeni bemélyedés miatt itt a csont egy kis részen igen vékony.

A csont könyök felőli végrésze kiszélesedik és bütyökben végződik (''condylus humeri''). A bütyök mediális oldalán a fossa radialis alatt a capitulum humeri (’a felkarcsont fejecskéje’), közepén orsó alakú rész (''trochlea humeri'') található. A condylust összefüggő ízületi porc fedi.