„Zalaegerszegi Ruhagyár József Attila Szocialista Brigádja” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kiegészítés (Megjegyzés beiktatása)
Pontosítás, formázás
17. sor:
}}
 
A '''Zalaegerszegi Ruhagyár József Attila Szocialista Brigádja''' (röviden ''József Attila szocialista brigád''<ref>Darvasné–Klement–Terjék 684. o.</ref>) 22 főből álló munkaközösség volt. A munkások a [[Zalaegerszegi Ruhagyár]]ban ruhákat szabtak, varrtak, majd a terméket futószalagra helyezték.<ref name="port">port.hu</ref> 1978-ban a brigád tizennégy tagja – az a tizenhárom varrónő és egy szabó, aki több mint öt éve a ruhagyárban dolgozott<ref name="port" /> <ref group="Megj."> Ez a mondat értelmezésre szorul, mert lehetséges, hogy félreértésen alapul. A ruhagyárakban a szabászat és a varroda két különálló szervezeti egység, a gyáron belül területileg is el vannak választva, sőt, olyan is gyakran előfordul, hogy a szabászat más helységben van, mint a varroda. Nem derül ki, hogy a Zalaegerszegi Ruhagyárban hogy volt, de kevéssé valószínű, hogy egyazon brigádban varrónők és szabászok is dolgoztak. (Az említett "szabó" vélhetőleg férfi varrómunkás lehetett, nem pedig szabász.) Ez csak abban az esetben szokott előfordulni, ha ún. mintavarrodáról van szó, ahol a gyártmánytervezők tervei alapján az első modellt, mint kísérleti példányt elkészítik - ezt valóban alkothatta egy munkacsoport, azonban az ilyen mintavarrodáskban egyedi darabokat készítenek, ehhez nem szoktak futószalagot alkalmazni. (A futószalagon történő gyártás lényegében abból áll, hogy a szalag elején dolgozó varrónő egy csomagban megkapja több ruhadarab kiszabott alkatrészeit, amelyeken elvégzi a technológiai sorrendben első munkaműveletet, majd a csomagot a futószalagra helyezi, amely azt a sorrendben következő műveletet végző varrónőhöz továbbítja - és így tovább, amig az utolsó művelet is el nem készül, és befejezésül megtörténik a minőség-ellenőrzés. Ma már egyébként ennél sokkal korszerűbb munkaszervezési módszereket alkalmaznak a varrodákban is.) A brigádtagok felsorolásában szereplő "további nyolc munkás" munkaköréről nincs információ, ezek lehettek például a minőségellenőrök vagy maguk a modelltervezők is.</ref> 1978-ban a brigád tizennégy tagja – az a tizenhárom varrónő és egy szabó, aki több mint öt éve a ruhagyárban dolgozott<ref name="port" /> – megkapta a [[Magyar Népköztársaság Állami Díja|Magyar Népköztársaság Állami Díját]],<ref>számos forrásban – köztük a ''Kitüntetetten'' c. dokumentumfilmben – tévesen ''Kossuth-díjként'' szerepel; Darvasné–Klement–Terjék szerint a brigád kizárólag Állami Díjban részesült</ref> az indoklás szerint „a szocialista munkaversenyben és az új termelési rendszerben elért kiemelkedő eredményeiért”.<ref name="Almanach-545">Darvasné–Klement–Terjék 545. o.</ref>
 
[[Almási Tamás]] 2001-ben<ref>Almási Tamás honlapja</ref> ''[[Kitüntetetten]]'' címmel ötven perces dokumentumfilmet készített a varrónők visszaemlékezései alapján.
47. sor:
 
A brigádvezető férje, Tóth Sándor „több tucat kitüntetéssel büszkélkedő parancsnok”.<ref name="elo-blog" />
 
== Megjegyzés ==
 
<references group="Megj." />
 
== Források ==