„Charles Pierre François Augereau” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
link |
linkek |
||
35. sor:
Királypárti lázadók ellen harcolt [[Vendée]]-ben, majd csatlakozott a spanyolok elleni csapatokhoz délen. Ott is gyorsan lépett előre a ranglétrán, [[1793]]. [[december 23.|december 23]]-án hadosztály tábornok lett. A hadosztálya kitüntette magát az itáliai hadseregben, amikor [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte Napóleon]] tábornok parancsnoksága alatt részt vett a [[Millesimói csata|millesimói csatában]] ([[1796]])-ban és Cosseria várának ostrománál([[1796]]. [[április 14.|április 14]]-én).
[[Jean-Baptiste-Antoine-Marcelin]] tábornok, Marbot bárója írta le bátorságát, még magánál, Napóleonnál is többre tartotta a zűrzavaros helyzetben. Bár Marbot emlékirata a legmegbízhatóbb forrás, de minden esetre Bonaparte vitathatatlan stratégai fölénye tette győzelmét lehetővé [[Castiglionei csata|Castiglione-nél]]. Bonaparte így foglalta össze Augereau katonai tulajdonságait: ''„Van benne elég karakter, bátorság, határozottság, aktivitás; hozzáedződött a háborúhoz, nagyon tetszik a katonáknak, szerencsés a tevékenységében.”''
[[1797]]-ben Napóleon őt küldte Párizsba, hogy ösztönözze a direktóriumot. Augereau és az általa vezetett csapatok kényszerítették rá a "mérsékeltek"-re és a tanácsra a [[puccs|puccsot]] [[1797]]. [[fructidor]] 18-án ([[szeptember 4]].) Akkor küldték francia erők parancsnokaként
Augereau kis részt vállalt [[brumaire]]-i puccsban ([[1799]]. [[november]]), és nem igazán tüntette ki magát a rajnai hadjáratban. Mindazonáltal, mivel Bonaparte szerencséjének kovácsa volt, az első Francia Császárság létrejöttének legelején kapta meg a marsallbotot ([[1804]]. [[május 19.]]).
| |||