Wikipédia

„Savoyai-ház” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
botok
117 228 szerkesztés
a Bottal végzett egyértelműsítés: Savoya –> Savoyai Grófság
a 3 elütés jav.
4. sor:
[[1861]]-től [[1946]]-ig [[Olaszország]] királyi családja volt. Már a középkorban kiterjedt birtokaik voltak a nyugati [[Alpok]]nak abban a térségében, ahol a mai [[Franciaország]], [[Olaszország]] és [[Svájc]] találkozik. A család a 15. században német-római birodalmi hercegi rangra emelkedett, majd a 18. században a [[spanyol örökösödési háború]] eredményeként királyi címet szerzett.: előbb [[Szicília]] fölött uralkodott, ezt azonban hamarosan elcserélte [[Szardínia|Szardíniára]]. A dinasztia fontos szerepet játszott [[Itália egyesítése|Itália egyesítésében]].
 
A Savoyai-ház alapítójának a valószínűleg burgundiai eredetű [[I. Humbert savoyai gróf|I. Fehérkezű Humbertet]] tartják, aki a [[11. század]] közepe táján kezében tartotta Savoya grófságát, valamint a [[Rhône]] folyótól keletre és a Genfi-tótól délre fekvő más területeket. Utódai fokozatosan növelték Savoya területét. [[V. Amadé savoyai gróf|V. Amadé]] (ur. 1285-1323) vezette be a száli (a frank időkből származó) örökösödéiörökösödési jogot és az elsőszülöttségi törvényt, hogy elkerüljék a birtokállomány későbbi felaprózódását. [[VI. Amadé savoyai gróf|VI. Amadé]] (ur. 1343-1383) újabb területeket szerzett, és meg is szilárdítottszilárdította fölöttük a dinasztia uralmát. [[VII. Amadé savoyai gróf|VII. Amadé]] (ur. 1383-1391) a nizzai őrgrófság és központja, a fontos kikötő megszerzésével gyarapította az államot. [[V. Félix (ellenpápa)|VIII. Amadé]] (ur. 1391-1440) idején csatolták végleg Savoyához Piemontot, az Alpok olasz oldalán fekvő gazdag őrgrófságot, miután csaknem két évszázadon át a család egyik oldalágának birtoka volt. [[V. Félix (ellenpápa)|VIII. Amadé]] nyerte el [[1416]]-ban a birodalmi hercegi címet.
 
A [[15. század]] végén és a [[16. század]] elején gyenge kezű uralkodók követték egymást a trónon, így a család befolyása erősen csökkent; a mélypontnak Savoya francia megszállása tekinthető (1536-1559). [[1559]]-ben azonban [[I. Emánuel Philibert savoyai herceg|Emánuel FilibertPhilibert]] (ur. 1553-1580) a [[cateau-cambrésis-i béke]] értelmében visszaszerezte Savoya nagy részét. Ő helyezte át uralkodói székhelyét jó érzékkel az [[Alpok]] olasz oldalán fekvő [[Torino|Torinó]]ba. A következő évszázadban a Savoya hercegei folytatták területszerző politikájukat, s a nemzetközi politikában is megőrizték önálló szerepüket, azáltal, hogy ügyesen manővereztek a két nagy ellenfél. [[Franciaország]] és a [[Habsburg Birodalom]] között. Bár eredeti savoyai törzsterületeik egy része a [[17. század]] második felére francia uralom alá került, a korszak elhúzódó háborúiból végül nagy nyereséggel került ki a dinasztia.
 
A [[spanyol örökösödési háború]]t lezáró [[utrechti béke (1713)|utrechti békében]] (1713) a nagyhatalmak királyi rangra emelték [[II. Viktor Amadé szárd–piemonti király|II. Viktor Amadét]] (ur. 1675-1730), aki [[Szicília]] uralkodója lett. Szicíliát azonban 1718-ban [[V. Fülöp spanyol király]] – felmondva az [[utrechti béke (1713)|utrechti béke]] szerződést – fegyverrel elragadta az újdonsült királytól. Az emiatt kirobbant [[a négyes szövetség háborúja|háború]] után, felismerve a területegyesítési és kormányzási realitásokat, II. Viktor Amadé 1720-ban elfogadta hűbérurától, [[III. Károly magyar király|VI. Károly német-római császár]]tól a Szicíliáért cserébe felajánlott [[Szardínia (Olaszország)|Szardíniát]]. A következő évtizedekben a Savoyaiak, hasonló megfontolásokból, további fontos területek megszerzésére törekedtek Északkelet-Itáliában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Savoyai-ház”