„Mándi Andor” változatai közötti eltérés

1927-ben levezette és közreadta a „Aszimetriák és [[felharmonikus]]ok a villamos gépekben” akkor még ismeretlen szabályait, és ezek alapján rendbe hozott egy nagyobb, helytelenül méretezett daru-motor szállítmányt.

Az [[Elektromágneses indukció|indukciós]] motorok területén kidolgozta az 1:2 [[pólusátkapcsolás]]os [[Dahlander]] elrendezés módosított változatát.

Mándi Andornak nagy, de nem eléggé ismert szerep jutott a magyar vasút-villamosítás fejlesztésében is. Az első négy - utóbb általánosan Kandóról elnevezett - [[fázisváltó]]s mozdony tervezésénél, 1929-ben megbízást kapott a [[főmotor]] felülvizsgálatára. Ennek során két olyan változtatást is ajánlott, amelyet Kandó elfogadott. Egy évtized múlva az újabb kísérleti „[[Radony]]” mozdonyokat a korábbi egyetlen nagy [[vontatómotor]] helyett tengelyenként egy-egy [[fogaskerék-hajtás]]ú motorral kellett elkészíteni. Ehhez periódusváltóra volt szükség, amelyeket külön motor hajtott. A [[rövidrezárt forgórész]]ű vontatómotorok indítási problémáját Mándi már a tervezésnél megoldotta. (Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy másfél évtizeddel később az [[Oerlikon]] gyárban még nem jöttek rá!) A II. világháború után ugyancsak Mándi szabadalma szerint alkalmaztak csúszógyűrűs vontatómotorokat és fázisváltóval kapcsolt periódusváltót a Ganz-Kandó mozdonyokban. Sajnálatos tény, hogy mindezek mellett ez a gyártmány életének egy nagyon nehéz odőszakát okozta.