„Fejlábúak” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: sl:Glavonožci
27. sor:
== Általános jellemzőik ==
[[Kép:Nautilus pompilius (head).jpg|thumb|left|150px|Egy nautilusz szeme és karjai]]
A fejlábúak alapvető jellegzetessége, hogy összesen két testtájuk, a ''fejláb'' és a ''zsigerzacskó'' különböztethető meg. A zsigerzacskó alapvetően hasonló a többi puhatestű megfelelő részéhez, a fejláb azonban egészen más struktúrájú. A többi puhatestűnek ''haslába'' van. A haslábat alkotó izomkötegek a fejlábúaknál részben a szájnyílás felé tolódtak el, és ott nyúlványokat alkotnak, ezek a lábak, amelyek már csak kis részben szolgálják a mozgást, annál inkább a manipulációt,befolyásolást. Ezért sokszor ''karoknak'' nevezik, nem lábnak. A hasláb többi izma a köpenyüregbe vezető ''tölcsért'' alkotja. A tölcsér is részben mozgásszerv, hiszen a köpenyüregből kifecskendezett víz rakétaelven hajtja az állatot, emellett elsődlegesen a légzést szolgálja, mert a kopoltyúkhoz pumpálja a vizet. Ezek, a hasláb módosulásaiból kialakult szervek alapjaiban különböztetik meg a fejlábúakat a többi puhatestűtől. A fejláb segítségével ezen osztály tagjai aktív és gyors helyváltoztatásra képesek, ezért a többi puhatestűtől eltérően ''nektonikusak''.
 
További jelentős különbség a többi puhatestűhöz képest a magasan szervezett idegrendszer, és az erősen fejlett szem, amelyet „hólyagszemnek” neveznek. Ez összefügghet azzal, hogy minden alakjuk aktív ragadozó. Az idegdúcot mérete és struktúrája miatt már agydúcnak is lehet nevezni, szemük lencsét tartalmaz, amely a [[gerincesek]]étől független evolúcióval alakult ki. Minden alakjuk kizárólag tengeri, sőt eltérően a többi puhatestűtől, kifejezetten ''sztenohalinok'', azaz a sótartalom változását (csökkenését) nem viselik el. Minden fejlábúnak három szíve van, mivel a keringést segítő pumpáló véredények helyezkednek el mindkét oldalon a kopoltyúk előtt. A fejlábúak már kizárólag sejten kívüli emésztést végeznek, megjelenik a [[nyálmirigy]], amely esetenként mérgező nyálat termel, és egy ''középbéli mirigy''. Kültakarójuk egyrétegű [[hámszövet]].