„Louis Nicolas Davout” változatai közötti eltérés

1793-ban tábornokká léptették elő, azonban ott kellett hagynia a hadsereget, mivel a [[jakobinusok|jakobinus]] hatalomátvételt követően hozott új törvények kizárták a nemeseket a hadseregből. Hamarosan visszanyerte állását és 1795-ben már az egyesített [[rajna]]i hadseregben harcolt. [[Mannheim]]nél fogságba került, a hadifogságot önkéntes visszavonulássá változtathatta (akkoriban ezt lehetett), 1796 nyarán visszatérhetett, és ezután a Moreau vezetésével végrehajtott rajnai átkelés során tűnt ki [[1796]] [[április 20.|április 20-án]]. A következő állomása az [[egyiptomi hadjárat]] idején az expedíciós hadsereg volt, ahová a Rajnai[[Rajna]]-([[Moselle]]-i)-hadseregnél baratátjává vált Desaix közbenjárására kerülhetett. E hadjárat során felfigyeltfigyelt fel rá Napóleon.

1800-ban a [[marengói csata|marengói csatát]] követően az itáliai hadsereg lovasságának főparancsnoka s Napóleon trónraléptekortrónra léptekor Franciaország marsallja és a császári gárdák parancsnoka lett. A [[Háború a 3. koalíció ellen|3. koalíció elleni háború]] kitörése után, 1805-ben az [[austerlitzi csata|austerlitzi csatában]] a francia csapatok jobbszárnyát vezette, majd 1806-ban egy másik jelentős csatában az auerstädtiban az ő érdeme volt a porosz derékhad áttörése amiért megkapta az Auerstädt hercege címet. Részt vett még az [[eylaui csata|eylaui]], [[heilsbergi csata|heilsbergi]] és [[friedlandi csata|friedlandi]] csatákban, mire Napóleon a [[varsó]]i nagyhercegség főkormányzójává nevezte ki.