„Vörösmarty Akadémia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
5. sor:
Az [[őszirózsás forradalom]] napjaiban [[Hatvany Lajos]] kezdeményezte egy olyan irodalmi társaság felállítását, amely a konzervatív szemléletű irodalmárokat tömörítő, akkor már majd fél évszázados múltra visszatekintő [[Petőfi Társaság]]gal szemben a 20. század irodalmi stíluseszményeit képviselő, haladó szellemiségű írókat fogja egybe. A szerveződő tagság gyakorlatilag a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]'' köré csoportosuló írókból, költőkből állt. Közülük többek – például [[Szép Ernő]] és [[Kosztolányi Dezső]] is – jelentkeztek korábban a Petőfi Társaságba, felvételüket azonban megtagadták, s a konzervatív írói kör csak 1918 novemberében határozta el huszonöt modern író, költő taggá avatását. Ekkor azonban már minden készen állt a [[Vörösmarty Mihály]] nevét felvevő irodalmi kör megalapítására, s a nyugatosok elutasították a Petőfi társaságbeli tagságot.
A Vörösmarty Akadémia alakuló ülésére 1918. december 1-jén került sor. A társaság harminc taggal kezdte meg működését, az alapító tagok törzshadát a nyugatosok alkották: [[Ambrus Zoltán (író)|Ambrus Zoltán]], [[Szomory Dezső]], [[Ignotus]], [[Schöpflin Aladár]], [[Révész Béla (író)|Révész Béla]], [[Szini Gyula]], [[Ady Endre]], [[Móricz Zsigmond]], [[Lengyel Menyhért]], [[Kaffka Margit]], [[Hatvany Lajos]], [[Gellért Oszkár]], [[Babits Mihály]], [[Szép Ernő]], [[Laczkó Géza]], [[Kosztolányi Dezső]], [[Tóth Árpád]], [[Karinthy Frigyes]] és [[Füst Milán]]. Melettük tagok lettek egy korábbi írónemzedék képviselői ([[Kiss József (költő)|Kiss József]], [[Bródy Sándor]], [[Gárdonyi Géza]] és [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]], legtöbbjük a Petőfi Társaságnak is tagja volt), a ''Nyugat''tól távolmaradó, de minden ízükben 20. századi írók és költők ([[Heltai Jenő]], [[Molnár Ferenc]], [[Krúdy Gyula]] és [[Kemény Simon (költő)|Kemény Simon]]), a politikai közéletben is részt vállaló fővárosi újságírók ([[Bíró Lajos (író)|Bíró Lajos]]), a vidék hangját képviselő irodalmárok ([[Barta Lajos]]) és a legifjabb, modernista nemzedék tagjai ([[Kassák Lajos]]) is. Elnökükké Ady Endrét választották, az alelnöki tisztségeket Móricz Zsigmond és Babits Mihály vállalta el, a titkári poszt Tóth Árpádnak jutott, a társaság jogásza pedig Füst Milán lett.
A Vörösmarty Akadémia kinyilvánított célja a modern irodalom művelése, a fiatal írók anyagi támogatása és publikációs lehetőséghez való juttatása volt. Emellett tervbe vették egy ''Magyar Olvasókönyv'' című kiadványsorozat megjelentetését is, amelyet az általuk képviselt irodalmi eszmény népszerűsítő fórumának szántak. A társaság megindulását és céljainak végrehajtását azonban megtorpantotta két tagjának halála: Kaffka Margit még az alakuló ülés napján, az elnökké választott Ady Endre pedig alig két hónappal később hunyt el (1918. december 1-jei akadémiai elnöki beszéde volt az utolsó nyilvános szereplése). E két hónapot az irodalmi élet szervezése helyett az írótársak gyászszertartásainak megrendezése határozta meg. Ady halálát követően Móricz Zsigmond vette át a társaság elnöki feladatait, az 1919 márciusában proklamált [[Magyarországi Tanácsköztársaság|tanácsköztársaság]] azonban – több más közművelődési szervezettel együtt – csakhamar betiltotta a Vörösmarty Akadémia működését. A kör irodalmárainak egy része ezt követően az írói direktóriumban végzett irodalomszervező tevékenységet, a Vörösmarty Akadémia felélesztésére azonban a kommün leverését követően sem került sor.
| |||