„Tanácsok Országos Gyűlése” változatai közötti eltérés

Az [[őszirózsás forradalom]] győzelmével számtalan [[országgyűlési képviselő]] mondott le mandátumáról, amivel a parlament gyakorlatilag működésképtelenné vált. Ennek hatására alakították meg az eseményekkel szimpatizáló képviselők a [[Magyar Nemzeti Tanács]]ot, ami az új (nép)köztársaság törvényhozó szerve lett egészen [[1919]]. [[március 21.|március 21-éig]], a [[proletárdiktatúra|kommunisták hatalomátvételéig]]. Noha [[Károlyi Mihály]] és köre személyében a korabeli választási rendszert élesen bíráló, a mai modern [[általános választójog]]ot képviselő kormány került hatalomra, tartva a választási elmérgesedésétől mégsem írtak ki választásokat fennállásuk alatt, ugyanakkor viszont az Országgyűlés sem működött, feladatait a Magyar Nemzeti Tanács látta el.

 

 

Még a Nemzeti Tanács hozta meg a ''XXV. néptörvényt'' március elején, ami általános választásokat írt ki április 13-ára. Az ország közigazgatása hivatalosan 1919 januárja óta különböző tanácsok rendszeréből állt, így a népképviselet megvolt ugyan, de ezek még nem mindenhol voltak választottak. Ennek megoldására 1919. április 7-8-a körül (itt-ott 1-2 nap eltéréssel) helyi tanácsi választásokat tartottak, amikről a [[kommunista]] ideológia alapján a választható és a választópolgárok közül kizártak mindenkit, aki ''tőkésnek'', vagy általában a régi rendszer hívének, kiszolgálójának, vagy (haszon)élvezőjének számított, számíthatott. Magyarország történetében ezen a (későbbiekben el nem ismert) választáson szavazhattak először a nők is, igaz csak elenyésző részük élt vele, néhol pedig még ennek ellenére sem engedték őket az urnákhoz a szavazás „komolyságát” féltve.

Megválasztották a 150 tagú [[Szövetséges Központi Intéző Bizottság]]ot (SZKIB), melynek feladata a kormány kinevezése és felügyelete lett, ezzel teljessé téve a Tanácsköztársaság általuk megálmodott közigazgatási rendszerét. A Tanácsok Országos Gyűlésének szerepe ezzel a törvények elfogadására, illetve a SZKIB összeállítására korlátozódott, a tényleges törvényhozói hatalma csekély volt. Ugyan kimondatlanul (nem nézték, ki milyen párthoz tartozik), de a TOGY egypárti (pontosabban két pártból gyúrt egypárti) parlament lett, mivel képviselőit közvetlen választás helyett a tanácsok maguk közül küldték, így gyakorlatilag kizárólag kommunisták ([[Kommunisták Magyarországi Pártja]]), illetve szociáldemokraták ([[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]]) alkották, akik ekkorra már egyesültek a [[Magyarországi Szocialista Párt]]ba.

 

 

== Források ==