„Barankovics István” változatai közötti eltérés

A Barankovics házaspár mindkét tagja pedagógusként dolgozott, az édesapa a községbeli katolikus elemi iskola kántortanítója volt. Elsőszülött fiuk, István az egri ciszterci Szent Bernát Gimnázium ([[1948]]-es államosítása[[államosítás]]a után Gárdonyi Géza Gimnázium, [[1997]]. [[július]] 1-jétől Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium) tanulójaként [[1929]]-ben érettségizett, majd ösztöndíjasként a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem ([[1950-től]] [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]]) jogi karán folytatta tanulmányait.<ref name="barankovics.hu">[http://barankovics.hu/article/20/ Kovács K. Zoltán:A magyar kereszténydemokrácia vezető politikusa (1909-2000)]</ref> Hallgatói évei alatt, a budai Szent Imre Kollégiumban ismerkedett meg a szociális reformokat támogató katolikus diákok táborával, míg végül [[1928]]-ben a negyven tagegyesületet tömörítő Országos Magyar Katolikus Főiskolai Diákszövetségnek főtitkárrá választották; itt kezdett el először publikálni, a diákszövetség Vox Academica című lapjában.<ref name="w3.externet.hu">[http://w3.externet.hu/~tavlatok/5506kultura.htm Gy. Pethe Ferenc: Immár hazai földben a számkivetett Barankovics is]</ref> Ezt követően hagyta abba tanulmányait, hogy újságírásból és házi tanítóskodásból megélvén közéleti szereplővé lépjen elő, melyet [[Huszár Károly]], a Katolikus Néppárt korábbi képviselője, volt miniszterelnök egyengetett.

Az [[1947]]-es választásokat követően Barankovics István a kormánytöbbséggel szemben is gyakran felszólalt, mint például [[1948]]. június 16-án az egyházi iskolák bezárása kapcsán. Felszólalása után titkos szavazást kért – mivel abba vetette reményeit, hogy a kormánykoalíció egyébként vallásos tagjai így az [[államosítás]] ellen, a Demokrata Néppárt álláspontja mellett fognak szavazni –, azonban ezt megtagadták tőle. [[1948]]. december 14-ei felszólalásában pedig [[Rákosi Mátyás|Rákosiék]] választási ígéreteit vetette össze eddigi valós ténykedésükkel.<ref name="w3.externet.hu"/>