„Struccalakúak” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: kk:Түйеқұстәрізділер |
a Robot: Automatikus szövegcsere (-nagytestű +nagy testű) |
||
26. sor:
5 ma élő [[család (rendszertan)|család]] és 12 ma élő [[faj]], továbbá 2 mára kihalt faj tartozik a rendbe. Ezenkívül a 2 kihalt család is ide tartozott.
A repülés egyik alap feltétele a tarajos szegycsont, amihez a mellizmok tapadnak, az ide tartozó madarak lapos szegycsontúak (Ratitae) ezért röpképtelenek. Röpképtelenségük okán többnyire
== Evolúciójuk ==
33. sor:
Szintén nem tartoznak a struccalakúak közé a [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] élt gyilokmadarak (mint például ''[[Phororhacos]]'', ''[[Gastornis]]'' és ''[[Andalgalornis]]'' nemek) ill. az [[Ausztrália (kontinens)|Ausztráliában]] élt „mennydörgő madarak” ''([[Dromornithidae]])''. Ők a késő [[negyedkor]]ig való fennmaradásukat annak köszönhették, hogy [[kontinens]]ükön nem voltak specializált méhlepényes ragadozó emlősök. A gyilokmadarak kihalását a [[Panama-földhíd]] létrejöttével Dél-Amerikában megjelent specializált [[észak-amerika]]i méhlepényes ragadozók okozták; a dromornitidák kihalását pedig valószínűleg az Ausztráliában megjelenő emberek.
A röpképtelen óriásmadarak a [[dinoszauruszok]] kihalásával indultak gyors fejlődésnek a [[kainozoikum]] elején: ekkor a szárazföldeket már nem uralták a [[hüllők]], de még az [[emlősök]] sem indultak robbanásszerű fejlődésnek, ekkor minden kontinensen jelen voltak. Hanyatlásukat a
Mivel a struccalakúaknak már az őseik sem voltak képesek repülni, ezért ők a lábaik segítségével jutottak el mai és egykori élőhelyeikre: vagyis inkább a kontinensek vándoroltak alattuk. A mai ill. a közelmúltban kihalt fajaik kialakulása szorosan összefüggött az egykori Nagy Déli Kontinens, a [[Gondwana (őskontinens)|Gondwana]] feldarabolódásával, amit [[molekuláris biológia]]i bizonyítékok is megerősítenek.
| |||