„Tyrannosauroidea” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
linkjav
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Automatikus szövegcsere (-nagytestű +nagy testű)
36. sor:
}}
 
A '''Tyrannosauroidea''' (jelentése 'zsarnokgyíkalakúak') a [[coelurosauria|coelurosaurus]] [[theropoda]] [[dinoszauruszok]] [[Család (rendszertan)|öregcsalád]]ja (vagy [[klád]]ja), melybe beletartozik a [[Tyrannosauridae]] [[Család (rendszertan)|család]] és több [[bazális (filogenetika)|bazális]] rokona. A tyrannosauroideák a [[laurázsia]]i szuperkontinensen éltek a [[jura (időszak)|jura]] [[időszak (földtörténet)|időszak]] kezdetétől a [[kréta (időszak)|kréta]] időszak végéig, mikorra az [[északi félgömb]] domináns nagytestűnagy testű [[húsevő]]ivé váltak. A tyrannosauroideák [[fosszília|fosszíliái]] a mai [[Észak-Amerika]], [[Európa]] és [[Ázsia]] területén egyaránt megtalálhatók, legismertebb képviselőjük az óriás ''[[Tyrannosaurus]]''.
 
A tyrannosauroideák a legtöbb theropodához hasonlóan [[kétlábúság|két lábon]] járó húsevők voltak és számos csontszerkezeti jellegzetességük ([[szünapomorfia|szünapomorfiájuk]]) volt, például a [[koponya|koponyán]] és a [[csontos medence|medencén]]. Megjelenésükkor még kis termetű, hosszú, háromujjú mellső lábakkal rendelkező ragadozók voltak. A késő kréta idejére egyes [[nem (rendszertan)|nemek]] sokkal nagyobbá váltak, közéjük tartoztak a [[A legnagyobb és legkisebb dinoszauruszok méret szerinti listája#A leghosszabb theropodák|leghosszabb szárazföldi ragadozók]], melyek valaha éltek a Földön, de e késői nemek többségének aránylag kis, kétujjú mellső lábai voltak. Egy [[Kína|Kínából]] előkerült korai tyrannosauroidea, a ''[[Dilong (dinoszaurusz)|Dilong]]'' maradványain kezdetleges [[toll]]ak nyomait fedezték fel, és a feltételezések szerint más tyrannosauroideáknak is hasonló kültakarójuk lehetett. Sok tyrannosauroidea koponyáján feltűnő, különböző méretű és formájú csontos kinövések helyezkedtek el, melyek feltehetően a párkeresés közbeni pózolásra szolgáltak.
153. sor:
A kínai Yixian (Jihszien) Formáció és több liaoningi [[formáció (rétegtan)|formáció]] kora kréta időszaki rétegeiből a coelurosaurus csontvázak maradványaival együtt hosszú [[fehérje]]rostok is előkerültek.<ref name=zhouetal2003>{{cite journal|last=Zhou Zhonghe|coauthors=Barrett, Paul M.; & Hilton, Jason.|year=2003|title=An exceptionally preserved Lower Cretaceous ecosystem|journal=Nature|volume=421|issue=6925|pages=807–814|doi=10.1038/nature01420}}</ref> Ezeket a rostokat rendszerint „prototollakként” azonosítják, mivel [[homológia (biológia)|hasonlítanak]] azokra a szárral rendelkező tollakra, amiket a madarak és a [[tollas dinoszauruszok]]<ref name=chenetal1998>{{cite journal|last=Chen Peiji|coauthors=Dong Zhiming; & Zhen Shuonan.|year=1998|title=An exceptionally well-preserved theropod dinosaur from the Yixian Formation of China|journal=Nature|volume=391|issue=6663|pages=147–152|doi=10.1038/34356}}</ref><ref name=xuetal2003>{{cite journal|last=Xu Xing|coauthors=Zhou Zhonghe & Prum, Richard A.|year=2003|title=Branched integumental structures in Sinornithosaurus and the origin of feathers|journal=Nature|volume=410|issue=6825|pages=200–204|doi=10.1038/35065589}}</ref> maradványai között találtak, azonban léteznek más elméletek is a mibenlétüket illetően.<ref name=linghamsoliaretal2007>{{cite journal|last=Lingham-Soliar|first=Theagarten|coauthors=Feduccia, Alan & Wang, Xiaolin.|year=2007|title=A new Chinese specimen indicates that ‘protofeathers’ in the Early Cretaceous theropod dinosaur Sinosauropteryx are degraded collagen fibres|journal=Proceedings of the Royal Society of London. Series B, Biological Sciences|volume=270|issue=1620|pages=1823–1829|doi=10.1098/rspb.2007.0352}}</ref> A ''Dilongot'', melynek csontvázáról 2004-ben készült leírás, a prototollakkal rendelkező tyrannosauroideák első példájaként tartják számon. A ''Dilong'' modern madarak pehelytollaihoz hasonló prototollainak már volt száruk, de nem voltak fedő- vagy kontúrtollak, így feltehetően csak hőszigetelésre szolgáltak.<ref name=xuetal2004/>
 
A prototollak jelenléte a bazális tyrannosauroideáknál nem meglepő, mióta ismertté vált, hogy ez a tulajdonság a coelurosaurusok jellegzetességei közé tartozott; az olyan bazális nemek, mint a ''[[Sinosauropteryx]]''<ref name=chenetal1998/> ugyanúgy rendelkeztek vele, mint a fejlettebb csoportok.<ref name=zhouetal2003/> A nagy tyrannosauridák ritka fosszilizálódott bőrlenyomatai azonban tollatlanok, inkább pikkelyek jelenlétére utalnak.<ref name=martinczerkas2000>{{cite journal|last=Martin|first=Larry D.|coauthors=& Czerkas, Stephan A.|year=2000|title=The fossil record of feather evolution in the Mesozoic|journal=American Zoologist|volume=40|issue=4|pages=687–694|doi=10.1668/0003-1569(2000)040[0687:TFROFE]2.0.CO;2|url=http://www.bioone.org/perlserv/?request=get-abstract&doi=10.1668%2F0003-1569%282000%29040%5B0687%3ATFROFE%5D2.0.CO%3B2|accessdate=20090529}}</ref> Lehetséges, hogy azok a részek, amelyeken a prototollak voltak nem őrződtek meg a lenyomatokban. Az is elképzelhető, hogy a nagy méretű tyrannosauridáknál a prototollak másodlagosan elvesztek, ahhoz [[analógia (biológia)|hasonlóan]], ahogy az az [[elefántfélék|elefánt]] és más nagytestűnagy testű emlősök [[szőrzet]]e esetében történt, ugyanis a testfelület-tömeg arány lecsökkenti a hőátadást, szükségtelen mértékben megnövelve a bunda hőszigetelését.<ref name=xuetal2004/>
 
===Fejdíszek===