„Sajtószabadság” változatai közötti eltérés

Egyébként szabad sajtóval rendelkező országokban is akadnak olyan vélemények, amelyeknek a sajtóban való hangoztatása nem megengedett. Az [[Európai Unió]] számos országában tilos például a [[holokauszttagadás]], vagyis annak a véleménynek a hangoztatása, hogy a [[holokauszt]] nem történt meg, vagy ha meg is történt, mértéke kisebb volt, mint amit a történészek többsége valósnak tart. Az Egyesült Államokban elképzelhetetlennek tűnik a sajtószabadság ilyen irányú korlátozása. Litvániával együtt Magyarország is korlátozza az „önkényuralmi jelképek”, köztük a [[sarló és kalapács]] ábrázolását a sajtóban, miközben ez a szimbólum a szomszédos [[Ausztria címere|Ausztriában a címer része]]. A magyar választási törvény <ref>[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700100.TV#pr249 1997. évi C. törvény a választási eljárásról, 40–41. §]</ref> „[[kampánycsend]]” címén tiltja azt, hogy a sajtó politikai véleményeket fogalmazzon meg illetve ilyenekről tudósítson a választás napján, a szavazás befejeztéig. Ezzel szemben más demokráciák gyakorlatában nem megengedett a politikai véleménnyilvánítás ilyen jellegű korlátozása.

 

 

A legtöbb fejlett demokratikus hagyományokkal rendelkező országban nem tekintik állami feladatnak a hírlapok megjelentetését, és visszásnak tűnne az, ha a kormány vagy a hatalmon lévő párt újságot jelentetne meg (az ilyen sajtótermék nem számítana szabadnak és függetlennek). Ezzel szemben Kínában például a hatalmat gyakorló [[Kínai Kommunista Párt]] négymilliós példányszámú napilapot jelentet meg.<ref>{{cite web |url=http://english.people.com.cn/90827/90828/index.html|accessdate=2010-12-26|title=About Us -- English -- People's Daily Online|publisher=People's Daily Online|language=angol}}</ref>