„Választójog” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
9. sor:
[[Kristóffy József]], a "parlamenten kívüli" [[Fejérváry-kormány]] belügyminisztere 1905. december 16-án kelt törvényjavaslat-tervezetében a 24. életévüket betöltött, írni-olvasni tudó férfi polgárokat kívánta választójoghoz juttatni, ami az addigi választásra jogosultak (6.2%) számát megduplázta volna. Kristóffy javaslata a szociáldemokratákhoz, mint parlamenten kívüli tömegpárthoz történő közeledés részét képezte ("[[Kristóffy-Garami paktum]]").
Ifj. Andrássy Gyula belügyminiszter 1908-ban előterjesztett javaslatában általános, de - belga mintára - plurális választójogot vezetett volna be. Vagyoni és műveltségi cenzusokhoz kötve lettek volna kettős, illetve hármas szavazattal rendelkező választók, ugyanakkor a választójogot a cenzusoknak meg nem felelő, írni-olvasni tudó, 24. életévüket betöltött férfiakra általában kiterjesztette volna (egy szavazattal), sőt az analfabétáknak is biztosította volna a szavazás lehetőséget oly módon, hogy ők "ősválasztóként" tízen választhattak volna egy választási megbízottat (elektort), azaz szavazatuk 1/10-
Az 1913. évi XIV. törvénycikk a törvényhatósági városokban előírta a szavazások titkosságát, azonban ennek megvalósítására a háború miatt nem került sor. 1918-ban ezt a törvényt módosították (Lex-Vázsonyi), de ez a választójogi törvény az elkövetkező időszak forradalmai miatt már nem léphetett életbe. <ref>RUDAI REZSÕ: A politikai ideológia és a pártszervezet szerepe a magyar kormánypártok életében (1861–1935) 35. o. [http://www.poltudszemle.hu/szamok/2003_3szam/2003_3_rudai.pdf pdf]</ref>
| |||