„Választójog” változatai közötti eltérés

a
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(→‎Története: jogszabályi hivatkozások a www.1000ev.hu-ból, ha valakit érdekelne)
Ifj. Andrássy Gyula belügyminiszter 1908-ban előterjesztett javaslatában általános, de - belga mintára - plurális választójogot vezetett volna be. Vagyoni és műveltségi cenzusokhoz kötve lettek volna kettős, illetve hármas szavazattal rendelkező választók, ugyanakkor a választójogot a cenzusoknak meg nem felelő, írni-olvasni tudó, 24. életévüket betöltött férfiakra általában kiterjesztette volna (egy szavazattal), sőt az analfabétáknak is biztosította volna a szavazás lehetőséget oly módon, hogy ők "ősválasztóként" tízen választhattak volna egy választási megbízottat (elektort), azaz szavazatuk 1/10-et ért volna. Bár a javaslat ezzel 2,6 millióra növelte volna a választásra jogosultak számát, a pluralitás miatt minden oldalról komoly támadások érték, és végül Andrássy úgy döntött, hogy visszavonja azt. <ref name="ROM"> Romsics Ignác: Választójog és parlamentarizmus a 20. századi magyar történelemben in: Múltról a mának Osiris 2001 ISBN 9633895960 </ref>
 
Végül [[Lukács László (politikus)|Lukács László]] 1912 decemberében beterjesztett törvényjavaslata vált csak törvénnyé, amely szintén korlátozott és még mindig csak a férfiakra kiterjesztett választójogot irányzott elő. A parlament által elfogadott, 1913. évi XIV. törvénycikkként becikkelyezett jogszabály<ref>http://1000ev.hu/index.php?a=3&param=7210 </ref> a fővárosban és a törvényhatósági városokban előírta ugyan a szavazások titkosságát, azonban ennek megvalósítására a háború miatt nem került sor (1910-ben tartották az utolsó képviselőválasztásokat, még az 1874-es szabályok alapján).
 
Az első világháború idején élénk vita volt a parlamentben a választójog tárgykörében, amikor is elsősorban [[Károlyi Mihály|gróf Károlyi Mihály]], [[Justh Gyula]] és a választójogért felelős miniszter, [[Vázsonyi Vilmos]] képviselte a jogkiterjesztő álláspontot. Vázsonyi 1917. december 21-én előterjesztett törvényjavaslata - először a magyar történelemben - a nőkre is kiterjesztette volna a képviselőválasztói jogot, azonban a Ház választójogi különbizottsága ezt nem tartotta "időszerűnek".
717

szerkesztés