„Mars Express” változatai közötti eltérés

[[2004]]. [[január 7]]-én a Mars Express 315 km-es magasságban repült el a Beagle–2 leszállóhelye felett és a leszállóegység jeleit kereste, de nem sikerült kapcsolatot létesítenie. A Mars Express [[UHF]]-sávos rádióvevője a leszállási területről érkező leggyengébb rádiójelek vételére is alkalmas, így amennyiben a Beagle–2 túlélte volna a leszállást, az űrszondának fognia kellett volna a jeleit. A Mars Express Földre továbbított adatait az [[ausztrália]]i [[DSN]] állomás vette és továbbította a németországi központba, ahol feldolgozták az adatokat és a Beagle–2 rádiójeleit keresték<ref>[http://www.urvilag.hu/mars_express_es_beagle_2/20040107_a_mars_express_sem_vette_a_beagle2_jeleit A Mars Express sem vette a Beagle-2 jeleit]</ref>.

 

 

A MARSIS műszer több szegmensből álló antennáinak egyikét [[2005]] május első felében sikeresen kinyitották: először 10 szegmens rendben kinyílt, majd miután a napfény hatására felmelegedett, mind a 13 szegmens elnyerte kívánt állapotát<ref>[http://www.urvilag.hu/mars_express_es_beagle_2/20050610_mars_expresshirek Mars Express-hírek]</ref>. A második antenna kinyitásakor az előző antenna nyitásához hasonlóan jártak el, a szondát a [[Nap]] felé fordítva folyamatosan melegítették. Magasabb hőmérsékleten kisebb volt annak a valószínűsége, hogy a harmonikaszerűen összecsukott antenna beragad. Számolni kellett még azzal is, hogy az antenna a kinyílás után veszélyes mértékben megrázza az űrszondát, olyannyira, hogy az akár a többi műszer épségét, akár a földi kapcsolat fenntartását is veszélyeztesse. A szonda a manőverek és a művelet befejezése után a Föld felé fordította parabolaantennáját, s megkezdte a telemetriai adatok sugárzását<ref>[http://www.urvilag.hu/mars_express_es_beagle_2/20050616_kinyilt_a_mars_express_masodik_antennaja_is Kinyílt a Mars Express második antennája is]</ref>.