„Hugó itáliai király” változatai közötti eltérés

Hugó a [[frankok|frank]] [[Bozonidák]] házának sarja volt: apja, [[Arles-i Theobald|Theobald]] arles-i és vienne-i grófként rokona, [[Boso provence-i király]] ([[879]]–[[887]]) környezetéhez tartozott, Berta nevű édesanyja pedig a [[Karoling-ház|Karoling]] [[II. Lothár lotaringiai király]] törvénytelen lánya volt. Apja halálának időpontja nem ismert, [[887]]-ben vagy [[895]]-ben történt; Hugó mindenesetre megörökölte tőle vienne-i és arles-i grófságát, miáltal Provence egyik legfontosabb hatalmasságává lépett elő. Nagy vagyonához kortársa, a [[pavia]]i udvarában felnövő későbbi [[cremona]]i püspök, [[Liudprand]] tanúsága szerint rendkívüli politikusi tehetség és kegyes vallásosság párosult.<ref>''„Hugó király éppoly nagytudásúnagy tudású volt, mint amilyen merész, és bátorsága nem maradt el okosságától. Imádta az Istent, és szerette azokat, akik a szent vallást szerették. Törődött a szegényekkel szükségükben, és féltő gonddal fordult a templomok felé; az Istennek szentelt és bölcs férfiakat nemcsak szerette, hanem nagy becsben is tartotta őket. És mégis: ő, aki ennyi erénnyel ékeskedett, az asszonyok iránti gyöngeségével mindezt beszennyezte.”'' In: [[Liudprand]]: Antapodosis. III. 19, ford. Süttő Szilárd</ref> Boso fia, [[III. Lajos itáliai király|III. Lajos]] udvarának befolyásos tagja volt, [[905]]-től kezdve pedig gyakorlatilag az ő kezébe került a provence-i királyság irányítása, amikor [[I. Berengár itáliai király|Berengár]] [[friuli]] őrgróf, utóbb itáliai király elfogta és megvakíttatta Lajost.