„Miklóssy Gábor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
7. sor:
1945-tő 1949-ig a nagyváradi képzőművészeti középiskolában tanított, 1949-től a Kolozsvárt megszervezett [[Művészeti és Design Egyetem (Kolozsvár)|képzőművészeti főiskola]] tanára lett, itt volt egyetemi tanár, innen vonult nyugalomba 1978-ban. Művészpedagógusi működése során a növendékek több nemzedékének adta át elméleti és gyakorlati tudását. Érdemeiért 1954-ben [[Román Népköztársaság Állami Díja|Állami Díjjal]] tüntették ki és a Művészet Érdemes Mestere címet kapta meg. Képalkotó művészete [[dráma]]i hatású nagy kompozíciós művekben és metaforákra építő, modern hangvételű képekben ért el csúcseredményeket. Kötött témájú, tömegjeleneteket ábrázoló nagyméretű festményein az [[1950-es évek]] dogmatikus szemléletű elvárásai mellett is jelentős művészi értékeket tudott teremteni (''Lupény,'' 1929; ''Grivica,'' 1933). 1961-től ironikus, áttételesen a rendszert bíráló, egy meghasonlott társadalmat drámai [[kompozíció]]kban bemutató művek sorát (''Partizánok'', ''A gonosz macska''; ''Asztal mellett''; ''Fürdőzők'') állította ki. Festményeinek, rajzainak reprodukciói és irodalmi művekhez készített illusztrációi jelentek meg [[erdély]]i folyóiratokban. [[Arckép|Portréiban]] több jeles kortársát – [[Gaál Gábor (író)|Gaál Gábort]], [[Kacsó Sándor (újságíró)|Kacsó Sándort]], [[Szabó T. Attila|Szabó T. Attilát]] – örökítette meg.
Néhány kisebb egyéni kiállításon kívül ([[Szentes]], 1942; [[Nagyvárad]], 1948; [[Kolozsvár]], 1981) összegező jellegű tárlatot nem szervezett, de rendszeresen részt vett hazai és külföldi csoportkiállításokon. Munkái szerepeltek az 1954-es [[Velencei Biennále|Velencei Biennálén]], a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaságának 1996-os kiállításán, a stockholmi Magyar Házban szervezett 1999-es magyar képzőművészeti tárlaton, amelyet Tamás Gáspár szervezett.<ref>
== Jeles tanítványaiból ==
| |||