„Theresienstadt” változatai közötti eltérés

a
a (r2.6.3) (Bot: következő hozzáadása: de:Kleine Festung Theresienstadt)
 
=== Második világháború ===
[[1939]] márciusában a [[Harmadik Birodalom]] megszállta Csehszlovákia egy részét, a [[Szudétavidék]]et Németországhoz csatolták, Csehország [[Cseh–Morva Protektorátus]] néven bábállamként működött tovább. [[1940]]-ben a [[Gestapo]] átépítette a kis várat – ''Kleine Festung'' – és ismérismét börtönként hasznosították. A város (Nagy vár) [[Zsidók|zsidó]] [[gettó]] lett. Itt akarták összegyűjteni a mintegy {{szám|80000}} csehországi zsidót. Válogatott művészekből egy mintavárost ''(Mustersiedlung)'' akartak létrehozni, amely a világ közvéleménye előtt bizonyítja, milyen humánusan bánnak a zsidókkal. A háború végéig ez az abszurd kettősség jellemezte a várost: az embertelen bánásmód és a kedvezmények.
 
A várost a zsidó Vének Tanácsa (Ältestenrat) irányította – az [[Schutzstaffel|SS]] felügyeletével. A legtöbb theresienstadti művész zenész volt. A viszonylag gazdag kulturális életet jól lehetett mutogatni a külföldnek. [[Rudolf Freudenfeld]] például becsempészhette magával a ''[[Brundibár]]'' zongoraátiratát, a mai napig fennmaradtak a gettóban keletkezett versek, képek, zeneművek, melyeket volt lehetőségük eldugni az SS elől. Ez volt az egyetlen hely a [[Harmadik Birodalom]]ban, ahol a zsidók előadáson vehettek részt és zenét írhattak, egyáltalán kulturális tevékenységet folytathattak.