„Penicillin” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KamikazeBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ps:پنسلين
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: za:Cinghmoizsoq; kozmetikai változtatások
1. sor:
[[KépFájl:Penicillin-core.png|bélyegkép|200px|Penicillin alapváz]]
 
A '''penicillin''' elnevezés (néha '''PCN''' a rövidítése) a β-laktám antibiotikumok egy csoportját jelenti, melyeket az erre érzékeny, rendszerint [[Gram-pozitív]] [[baktériumok]] által okozott fertőzések kezelésére használnak. A „penicillin” nevet a csoport egyes tagjaira való hivatkozásként is használják. Mindegyik penicillin alapstruktúrája a [[penám váz]], melynek képlete: R-C<sub>9</sub>H<sub>11</sub>N<sub>2</sub>O<sub>4</sub>S, ahol R a variábilis oldallánc.
6. sor:
 
== Történet ==
A penicillin felfedezését rendszerint a skót [[Alexander Fleming]] nevéhez kötik, habár már jóval korábban is észrevették a [[Penicillium]] antibakteriális hatását. Az észak-afrikai [[beduinok]] legalább ezer éve készítenek gyógykenőcsöt a [[szamár|szamarak]] hámján keletkezett [[penész]]ből. Egy fiatal francia katonaorvos, Ernest Duchense [[1897]]-ben megfigyelte, hogy az arab lovászinasok a nyirkos nyergeken megtelepedett penészgombát használják a [[nyereg]] okozta kisebesedések kezelésére. Duchense azonosította a Penicillium glaucum penészgombát, mellyel [[tífusz]]os [[tengerimalac]]okat kezelt, és felfigyelt arra, hogy az elpusztítja az [[E. coli baktérium]]okat is. Ez volt a penicillin első, klinikailag tesztelt alkalmazása. Kutatási eredményeit [[doktori értekezés]]ként nyújtotta be, és további kutatásokat javasolt, de a [[Pasteur Intézet]] nem ismerte el a munkáját. Duchense 1912-ben halt meg, 1949-ben posztumusz kitüntetésben részesítették.<ref>[http://www.femina.hu/terasz/teszteld_az_alapmuveltseged_egyszeru_de_fogos_kerdesek A femina.hu cikkének forrása: John Lloyd és John Mitchinson: Tévhitek a nagyvilágból c. könyve (ISBN 9789639644830978-963-9644-83-0)]</ref>
 
Fleming [[1928]]-ban a londoni St. Mary kórházban vette észre, hogy a Staphylococcus tenyészetébe került kékes-zöldes penész szennyeződés körül a baktériumok nem növekednek. Fleming arra a következtetésre jutott, hogy a penész olyan anyagot bocsát ki, mely gátolja a baktériumok növekedését, és elpusztítja a baktériumokat. A penészt tiszta kultúrában is kitenyésztette, és felfedezte, hogy a Penicillium családba tartozó fajról van szó, melyet ma [[Penicillium notatum]] fajként ismerünk. Már ebben a korai szakaszban megállapították, hogy a penicillin leginkább a Gram-pozitív baktériumok ellen hatásos, ellenben a Gram-negatív szervezetekre és a gombákra hatástalan. Fleming kezdetben nagyon optimista volt a penicillin fertőzésekkel szembeni hatékonyságát illetőleg, ráadásul a szernek minimális toxikus hatása volt az akkori szerekhez képest.<ref name="Fleming1929">{{cite journal | author=Fleming A. | title=On the antibacterial action of cultures of a penicillium, with special reference to their use in the isolation of ''B. influenzæ.'' | journal=Br J Exp Pathol | year=1929 | volume=10 | issue=31 | pages=226–36}}</ref> További kísérletei után azonban Fleming úgy vélte, hogy a penicillin nem tud elegendően hosszú ideig az emberi szervezetben maradni ahhoz, hogy a [[patogén]] baktériumokat elpusztítsa. Ezért [[1931]]-ben felhagyott a penicillin tanulmányozásával. [[1934]]-ben kezdte újra a klinikai kísérleteket, és [[1940]]-ben sikerült tisztított formában előállítani a szert.
12. sor:
[[1939]]-ben az [[ausztrál]] tudós [[Howard Walter Florey]] és kutatócsapata az [[Oxfordi Egyetem]] Patológiai Intézetében nagy előrelépést tett, mikor kimutatták a penicillin antibakteriális hatását [[in vivo]]. A humán felhasználásra tett kísérleteik azonban kudarcot vallottak, mivel nem állt rendelkezésre elegendő mennyiségű hatóanyag, de kísérleteik alátámasztották a penicillin ártalmatlanságát, sőt egereken sikeresen alkalmazták a szert. A penicillin első kísérleti felhasználására az oxford-i Radcliffe kórházban került sor. Emberi beteget a világon először [[1942]]. [[március 14.|március 14-én]] John Bumstead és [[Orvan Hess]] kezelt sikeresen penicillinnel.<ref>{{cite web| author=Saxon, W. | url=http://www.wellesley.edu/Chemistry/Chem101/antibiotics/obit-a-miller.html | title=Anne Miller, 90, first patient who was saved by penicillin | publisher=The New York Times | date=1999-06-09}}</ref><ref>{{cite web | author=Krauss K, editor | title=Yale-New Haven Hospital Annual Report | url=http://www.ynhh.org/general/annreport/ynhh99ar.pdf | format=PDF | year=1999 | publisher=Yale-New Haven Hospital | location=New Haven}}</ref>
 
[[KépFájl:PenicillinPSAedit.jpg|thumb|right|300px|Penicillin tömeges előállítása 1944-ben kezdődött]]
A [[II. világháború]] alatt a szövetséges erők hadseregeiben a penicillin jelentősen csökkentette az elfertőződött sebek okozta halálozások és amputációk számát. A szer azonban nehezen volt hozzáférhető, melyet egyrészt az ipari méretű előállítás nehézségei, másrészt a penicillin szervezetből történő gyors kiürülése miatti szükségessé vált gyakori adagolás okoztak. A penicillineket a [[vese]] eltávolítja a szervezetből, a szer 80%-a a beadástól számított 3 órán belül kiürült. Ebben az időben gyakori eljárás volt a kezelt betegek vizeletének összegyűjtése, melyből izolálták penicillint és újra felhasználták.<ref name="Silverthorn2004">{{cite book | author=Silverthorn, DU. | title=Human physiology: an integrated approach. | edithion=3rd ed. | location=Upper Saddle River (NJ) | publisher=Pearson Education | year=2004 | id=ISBN 0-8053-5957-5}}</ref>
 
23. sor:
 
== Rezisztencia ==
Rezisztenca a baktériumok védekező mechanizmusa az ellenük használt gyógyszerek ellen. A penicillenek ellen alapvetően háromféle bakteriális rezisztencia alakulhat ki.<br />
'''béta-laktamáz termelés''': ebben az esetben a baktériumok olyan enzimet termelnek, amelyek elhasítják a béta-laktám-gyűrűt, ezáltal hatástalanítják a gyógyszermolekulát. A Staphylococcus aureus törzsek 80%-a érzékeny volt a penicillinre annak bevezetésekor, de a rezisztencia igen gyorsan növekedett, ma kb. 5%-ra tehető csupán az érzékeny törzsek aránya. A staphylococcusok rezisztenciájának döntő többségéért a béta-laktamáz termelés a felelős.<br />
'''kötőfehérje-változás''': megváltozik azoknak a fehérjéknek a szerkezete, amelyek a penicillint kötnék, ennek következtében a béta-laktámok csak kevéssé, vagy egyáltalán nem tudnak kötődni. Streptococcus pneumoniae törzsek rezisztenciája alapul ezen a mechanizmuson.<br />
'''Sejtfal-permeabilitás csökkenés''': az antibiotikumok azért nem tudnak a sejtbe jutni,mert a sejtfal szerkezete változik meg.
 
== Bioszintézis ==
A penicillint ma már ''Penicillium chrysogenum''ban állítják elő, ami lényegesen több penicillint termel, mint Fleming ''P. notatumja''. A kutatók arra is rájöttek, hogy a bioszintézist irányítani lehet bizonyos adalékanyagokkal.
[[KépFájl:Penicillin-biosynthesis.png|thumb|400px|center|Penicillin bioszintézise]]
 
== Penicillinek fejlesztése ==
43. sor:
=== [[Benzilpenicillin]] (G penicillin) ===
{{Bővebben|benzilpenicillin}}
[[KépFájl:Penicillin-G.png|thumb|200px|G Penicillin (Benzil-penicillin)]]
A '''benzilpenicillin''', más néven '''G penicillin''' a legismertebb penicillin változat. Általában parenterálisan adagolják, mivel a gyomor-béltraktusból nehezen szívódik fel, és a gyomorban található [[sósav]] és a bélbaktériumok által termelt penicillináz hamar elbontja. A parenterális adagolás miatt magasabb penicillin koncentráció érhető el a szövetekben, mint a fenoximetil-penicillin esetén, ez pedig nagyobb antibakteriális hatást eredményez.
 
53. sor:
 
=== Fenoximetil-penicillin (V penicillin) ===
[[KépFájl:Penicillin-V-2D-skeletal.png|thumb|200px|V penicillin (Fenoximetil-penicillin)]]
A '''fenoximetil-penicillin''', más néven '''V penicillin''' a benzil-penicillinhez képest kevésbé hatékony, és csak akkor megfelelő, ha nem szükséges magas szöveti koncentráció.
 
127. sor:
== Mellékhatások ==
 
A penicillinek, mivel a baktérium sejtfal-szintézisét gátolja a gazdaszervezetre nem károsak. Azaz a penicillincsoport atoxikus, de nem mellékhatásmentes. A leggyakoribb mellékhatás az [[allergia]].<ref>Gyires K.,Fürst Zs.(szerk):Farmakológia, Medicina, Budapest, 2007 813.old.</ref><br />
A penicillinek használatakor előforduló általános [[mellékhatás]]ok (a betegek ≥1%-nál): hasmenés, rosszullét, kiütés és/vagy felülfertőződés. Ritkábban láz, hányás, bőrpirosság, bőrgyulladás.<ref name="AMH2006" /><br />
A β-laktám antibiotikumokkal szembeni allergiás reakciók a betegek 10%-ánál fordulhatnak elő.<ref name="AMH2006" /> Ezek nagy része bőrtünetekkel jár, de a betegek nagyon kicsi (0,004-0,0015%) részénél [[anafilaxiás sokk]] alakulhat ki. Ilyenkor a beteg helyes ellátása ([[adrenalin]], [[antihisztamin]]) adása életmentő.<ref>Pharmindex</ref>
 
139. sor:
[[Kategória:Béta-laktám antibiotikumok]]
 
{{Link FA|sr}}
{{Link FA|es}}
{{Link FA|sl}}
{{Link FA|sr}}
 
[[en:Penicillin]]
216. sor:
[[war:Penicillin]]
[[wuu:青霉素]]
[[za:Cinghmoizsoq]]
[[zh:青霉素]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Penicillin