„Phillips-görbe” változatai közötti eltérés

a
Hosszú távon két szóba (kézi botszerkesztés)
a (r2.6.4) (Bot: következő módosítása: uk:Крива Філліпса)
a (Hosszú távon két szóba (kézi botszerkesztés))
Ezt a hiányosságot Samuelson és Solow az 1960-as években a ''módosított Phillips-görbe'' modelljének megalkotásával pótolta. A módosított Phillips-görbe egy állandó, ellentétes irányú („trade-off“) kapcsolatot ír le az infláció és a munkanélküliség szintje között. Késöbb sok politikus ezt tévesen úgy értelmezte, hogy a munkanélküliség és infláció tetszőleges kombinációja megvalósítható a Phillips-görbén.
 
Az 1970-es és ’80-as években azonban a munkanélküliség és infláció közötti empirikus összefüggés eltűnt, helyette ún. [[stagfláció]] jellemezte a fejlett országok gazdaságát, ami nem más, mint a magas infláció és a magas munkanélküliségi szint együttes megnyilvánulása. Már az 1960-as évek végén érték támadások a Phillips-görbe modelljét, egymástól függetlenül [[Milton Friedman]], 1976-os Nobel-díjas és [[Edmund Phelps]], 2006-os Nobel-díjas közgazdászok részéről. Kritikáik azonban csak később, az 1970-es években kaptak jelentős figyelmet. Ezek lényege röviden: hogyan létezhetne hosszútávú kapcsolat egy nominális és egy reál gazdasági változó között, ha hosszútávonhosszú távon a pénz semlegessége érvényesül? Ha a munkavállalók inflációs várakozásai helytállóak, akkor az inflációnak nincs reálgazdaságot befolyásoló hatása. A Phillips-görbe racionális várakozásokat figyelembe vevő módosítása ezeket az összefüggéseket is figyelembe veszi.
 
Ma már gyakorlatilag csaknem minden makroközgazdász elveti egy egyszerű, állandó és előrejelezhető kapcsolat létét az infláció és munkanélküliség között.
17 888

szerkesztés