„Török István (nagybirtokos)” változatai közötti eltérés

Enyingi [[Török Ferenc (főúr)|Török Ferenc]] és guthi Országh Borbála fia. Négy felesége volt (Rauber Katalin, Tapolcsányi Ilona, Lobkowitz Júlia és gersei Pethő Margit), de gyermeke egyiktől sem született, vele férfiágon kihalt az enyingi Török-család. Az enyingi Török-család erdélyi ágának kihalta (1607) után az ottani családi birtokokra is igényt formált, majd unokatestvére leányával [[Török Katalin (nagybirtokos)|Török Katalin]]nal kiegyezvén csak [[Debrecen]]t vette át, a birtokok egy részét meghagyta unokahúga kezén, egy részét pedig elzálogosította a későbbi erdélyi fejedelemnek, [[Bethlen Gábor]]nak. A Bocskai-szabadságharc idején a Habsburg-ház híve maradt, [[Nagyvázsony]] várát Bocskai csapataitól visszavette, amiért őt azt erdélyi országgyűlés hűtlennek nyilvánította. 1618-ban történt halála után Debrecen gazdag városa és a Török-család palotája az erdélyi fejedelem birtoka lett, magyarországi birtokait ([[Diósgyőr]], [[Sirok]], [[Pápa (település)|Pápa]], [[Tata]], [[Vilyvitány|Vitány]], [[Gesztes]]) pedig nővére házassága révén a Nyáry-család tagjai örökölték meg.