„Vend nyelv” változatai közötti eltérés

A ''vend'' név a magyar nyelvben használatos, amely a [[19. század]]ban vált általánossá, sőt politikai okokból kifolyólag is használták. A [[középkor]]ban azonban ''tótok''-nak nevezték az akkori magyarországi szlovénséget, de a [[tót]] népnév általában bármelyik más szláv etnikai csoportra vonatkozhatott a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] (leginkább a [[szlovákok]]ra). [[Latin nyelv]]ű és tudományos művek még a [[19. század]]ban is nevezik ''vandál''-nak a szlovéneket és az itteni szlovén nyelvet. Nem tudni pontosan miért és hogyan alakulhatott ki vandál-teória a vend nyelv és a [[vendek]] eredetéről, viszont még a hun-magyar azonosság elméletének eredete sem tisztázott teljes mértékben. [[1587]]-ben [[Alsólendva|Alsólendván]] került kinyomtatásra a latin nyelven írt ''Agenda Vandalica,'' amely a magyarországi szlovén evangélikusok szertartásának rendjét összegzi.<ref>Vannak akik feltételezik, hogy ez a könyv már tartalmazhatott vend szavakat is akár, de erre egyértelmű bizonyítékot nem találtak, mert az Agenda egyetlen példánya sem maradt fenn.</ref> Már maga a cím utalás a környék lakosságára. [[Küzmics István]] [[1771]]-ben kiadott újszövetségi fordításában is azt írja, hogy szlovénjei azon [[vandálok]]nak a leszármazottai, akik innena Mura mellékén keresztül, át a déli aztánAlpokon [[Hispánia|Hispániába]], majd [[Afrika|Afrikába]] vándoroltak.<ref>Nouvi Zákon, Predgovor ([[1771]]), 13. paragrafus.</ref> A ''vandalszki'' kifejezést egyes szlovén értelmiségiek is használták, amelynek célja a magyarországi szlovén nyelvnek a [[Krajna (Szlovénia)|krajnai]] (irodalmi) szlovéntól való megkülönböztetése volt, ám ez nem jelentett azt, hogy önálló nemzetalkotásra törekedtek volna.

A [[németek]] ''wendisch, windisch'' nevekkel illették a szomszédságukban élő szlovénokat, amely voltaképp a ''tót'' népnév [[német nyelv|német]] megfelelője. Bár formailag hasonló, de a ''wendisch''-t nem lehet visszavezetni a vandálra. Maga a ''wendisch'' is tulajdonképpen összefoglaló elnevezés a szlávokra, ezt az [[alnémet nyelv]]ben ''winid, wenid'' formában mondják. Német területeken több település is viseli ''wendisch, windisch, wenid, winid'' alakokat, melyek utalnak egykori szláv megtelepedésre, hasonlóan Magyarországon is a települések neveiben és egyéb helynevekben elhelyezkedő ''tót'' szó is. A ''wendisch, wenid'' nevekre is létezik egy magyarázat, miszerint a korábban itt élt ''venet, vened, gwined'' népekrenépek megynevéből visszaeredeztethető, akik több helyen mint a [[Balti-tenger]] mellékén, vagy [[Velence (Olaszország)|Velence]] környékén éltek (Velence neve is őket őrzi), de ezek nem állhattak rokonságban egymással. Az egykori ''venet'' területekre érkeztek aztán a szlávok, így a ''venet'' már nem etnikai jelentést kezdett hordozni, hanem területit, ennek révén a szlávok is ''venetekké, vendekké'' váltak az általuk lakott terület révén.

A [[20. század]] előtt a magyarországi szlovének természetesen ''magyarországi szlovén nyelv''-nek ''(vogrszki szlovenszki jezík)'' nevezték anyanyelvüket. [[Božidar Raič]] és [[Anton Trstenjak]] a szlovén oldalról alkották meg a ''Prekmurje'' nevet, ami szószerint ''Murántúl''-t jelent,<ref>Többen tévesen a ''Muravidék'' magyar név fordításának tartják.</ref> ebből kifolyólag alakult ki a ''prekmurščina,'' azaz a ''murántúli nyelv.'' A ''prekmurščina'' elnevezést a muravidéki köznyelv használja, habár az első világháború után nyelvújítási szándékból sokan próbálták a ''prekmürščina, prekmörščina,'' ill. ''Prekmürje, Prekmörje'' neveket megalkotni, így a ''Vjedinjena PrekmörskaPrekmörszka StrankaSztranka'' (Egyesült Muravidéki Párt),<ref>F. Kuzmič: Časopisje raznih strank v Prekmurju, 79. old.</ref> azon logikából kifolyólag, hogy a [[Mura]] folyónak vendül ''Möra, Müra'' a megfelelője, így az új névnek is kell valahogy igazodnia a helyi nyelvhez. Egyébként a ''Prekmurje'' alakot sokan pejoratívnak találták az első években, és próbálták inkábbhelyette megalkotni igyekeztek a szlovén nyelvben a ''Murska krajina, Mörska krajina, Mürska krajina'' neveket, a lakosságot ''Mörčarje''-ként (muravidékiek), a nyelvet ''mörčarski jezik, mörčarščina''-ként elnevezni. Ez azonban csak a magyar nyelvben érvényesült (''Murska=Mura krajina=vidék, így lett a [[Muravidék]] név). További elnevezése még ''muramelléki nyelv, muramenti nyelv,'' ez utóbbi azonban ismételten helytelen volna használni, mert a ''Muramente'' ismételten más tájegységet takar. ''Muramenté''-nek, szlovénül ''Pomurjé''-nak nevezik együttesen a Muravidéket és a Mura jobbpartján elterülő [[Prlekija]] vidéket, amelyek ketten alkottják ezt a közigazgatási régiót.