„Codex Sinaiticus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ref |
a clean up, replaced: I. világháború → Első világháború, {{Commons|Category: → {{commonskat| AWB |
||
1. sor:
[[Fájl:Codex sinaticus.jpg|bélyegkép|jobbra|Részlet a Codex Sinaiticusból: Eszter könyvének 2. fejezete]]
A '''Codex Sinaiticus''', azaz [[Sínai-félsziget]]i kódex, egy Kr. u. [[4. század]]i nagybetűs [[Görög nyelv|görög]] nyelvű [[Biblia]]-kézirat. A kódex tartalmazza az [[Ószövetség]] nagy részét és az [[Újszövetség]]et hiány nélkül. Ezen kívül megtalálható benne két más irat is, melyeket a korai keresztény szerzők előszeretettel idéztek. Ezek: [[Barnabás levele]] és [[Hermasz]] „Pásztor" című munkájának egy része. A kódex az [[alexandria]]i szövegtípushoz tartozik. A Biblia egyik legjobb és legteljesebb szövegtanúja, valamivel fiatalabb, mint a [[Codex Vaticanus]]. A kódex jelölése a szakirodalomban: '''א''' vagy '''S''', illetve '''01'''.<ref name = Aland>[[Kurt Aland|Kurt]] und Barbara Aland, ''Der Text des Neuen Testaments. Einführung in die wissenschaftlichen Ausgaben sowie in Theorie und Praxis der modernen Textkritik'', Deutsche Bibelgesellschaft, Stuttgart 1981, SS. 117—118. ISBN 3-438-06011-6.
346 1/2 fólióból ([[papirusz]]lapból) áll, melyek mérete 38,1x 33,7-35,6 cm. A betűket barna tintával írták, egy-egy lapra négy oszlopban. Egy oszlopban 48 sor található, általában 12-16 betű soronként. A szöveg írásmódja ''scriptio continua'' (folyamatos írás), némi központozással. Tischendorf szerint a szöveg 4 kéz munkája, melyet később 7 korrektor javított.
11. sor:
A kódexet [[Constantin von Tischendorf]] (1815-1874), a [[lipcse]]i egyetem professzora fedezte fel [[1844]]-ben a [[Sínai-hegy]]i Szent Katalin kolostorban ([[Egyiptom]]) a tüzelésre váró papírok között. 43 fóliót odaadtak neki, és ezt [[II. Frigyes Ágost (szász király)|II. Frigyes Ágost]] szász királynak elvitte ajándékul, majd publikálta is: a ''Codex Friderico-Augustanus'' nevet adta neki.
Másodszor [[1853]]-ban járt a kolostorban. Ekkor a Genezisből ([[Mózes első könyve]]) talált két rövid töredéket. Harmadik alkalommal [[1859]]-ben tért újra vissza a kolostorba kutatni, ekkor [[II. Sándor (orosz cár)|II. Sándor cár]] megbízásából. Távozáskor megmutatta az éppen akkor megjelent [[Szeptuaginta]]-kiadást. A [[kolostor]] gondnoka korábban nem közölte, hogy nekik is van Szeptuagintájuk, de most megmutatta a Codex Sinaiticus addig ismeretlen lapjait. Tischendorf kitartó közbenjárásának köszönhetően került ez a rész II. Sándorhoz ajándékként. Tischendorf [[1862]]-ben [[fakszimile]] nyomással megjelentette a kódex teljes szövegét. Az [[
[[1975]]-ben egy falomlás során újabb töredékek kerültek elő a kódexből.<ref name="Skeat">Skeat, T. C. «The Last Chapter in the History of the Codex Sinaiticus», ''Novum Testamentum'' ''XLII'', 4, pp. 313—315.</ref> [[2005]] tavaszán jelentette be a [[British Library]], hogy [[digitalizálás|digitalizálni]] kívánják a kódex lapjait. A munka a tervek szerint [[2010]]-ig tart majd.
28. sor:
== Források ==
* [[Constantin von Tischendorf]], ''Fragmentum Codicis Friderico-Augustani ex Iesaia et Ieremia'' in: [http://www.archive.org/stream/Tischendorf.iv.monumentaSacraInedita.newcollection.subscript.6vols.1857-1870/02.MonumentaSacraInedita.NCVP.FragSacra.v2.Tischendorf.Subscript.1860.#page/n269/mode/2up ''Monumenta sacra inedita''] (Leipzig 1855), vol. I, pp.
* Diós István (szerk.): ''Magyar katolikus lexikon'', Budapest, Szent István Társulat, 1993. ISBN 963-360-727-2
* Prőhle Károly: ''Újszövetségi bevezetés'', Budapest, 1969.
* [http://www.codexsinaiticus.org/en/ A kódex lapozható, netes változata]
* Konstantin von Tischendorf (1865). [http://www.archive.org/stream/wannwurdenunser02tiscgoog#page/n3/mode/2up ''Wann wurden unsere Evangelien verfasst?'']. Leipzig: J. C. Hinrichssche Buchhandlung. .
* {{VIL|2|281}}
{{
{{portál|ókor}}
42. sor:
{{Link FA|pl}}
[[en:Codex Sinaiticus]]
[[ar:السينائية]]
|