„Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív64” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 2 szakasz archiválása a Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás) lapról |
a 4 szakasz archiválása a Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás) lapról |
||
120. sor:
Betettem egy linket a [[városállam]]ra. Ezt nemsokára megpróbálom összedobni vagy legalább megkezdeni, hogy legyen egy ilyen cikk is. LA[[kép:dis LA ék.jpg|25px]]<sup>[[Szerkesztővita:Laszlovszky András|pankuš→]]</sup> 2011. október 16., 12:24 (CEST)
== [[Gramofon]]: régies magyar műszaki szöveg ==
{{megoldva}}
Egy rövid mondatocska, minek értelme nem világos számomra egyetlen szó miatt:
"A fémkorong vékony réteggel van bevonva, hogy a hullámrajzot '''étetni''' lehessen."
[[Gramofon]]lemezről van szó, amiben hullámvonal van, amit egy tűvel le lehet játszani és az hangot ad ki. Mi a jelentése a vastagon szedett szónak?
Műszaki szempontból nem tudom helyes-e "fémkorong"-ról írni, mivel tudomásom szerint nem fémlemezt játszott le a készülék (az legfeljebb a mesterpéldány lehetett, amiről másolatokat lehetett készíteni). Az angol szócikkben sincs szó fémlemezről. [[User:Misibacsi|misibacsi]]*<sup>[[User_vita:Misibacsi|üzenet]]</sup> 2011. október 14., 21:55 (CEST)
Talán azt jelentheti, hogy ''maratni''. Tehát, ahogy te is mondod, a mesterpéldány készítésekor a fémlemezbe belemaratták a hullámrajzot, majd az így készült mesterpéldányból bakelit (?) másolatokat csináltak. Jó lenne valami modernebb forrást találni a cikkhez. [[Szerkesztő:Malatinszky|Malatinszky]] <sup>[[Szerkesztővita:Malatinszky|vita]]</sup> 2011. október 14., 22:38 (CEST)
Nem ''talán'' jelenti, hanem biztosan: '''maratni'''; általában ''savval étetni'' formában használták. Régóta ismerem, mert nem vagyok mai gyerek :( --[[Szerkesztő:Porrima|Porrima]]<sup>[[Szerkesztővita:Porrima|eszmecsere]]</sup> 2011. október 15., 10:18 (CEST)
Köszönöm a tippeket, ezek alapján átfogalmaztam a cikket. [[User:Misibacsi|misibacsi]]*<sup>[[User_vita:Misibacsi|üzenet]]</sup> 2011. október 15., 11:01 (CEST)
:Lásd: [http://www.kislexikon.hu/maratas.html Maratás]. --[[Szerkesztő:Ronastudor|Ronastudor]] <sup>[[Szerkesztővita:Ronastudor|a sznob]]</sup> 2011. október 16., 08:42 (CEST)
Érdemes lenne az egészet átrakni a [[lemezjátszó]] szócikkbe, mint archív műszaki idézetet. Ez így felesleges duplikátum. Én értékelem a régies szövegeket. Ez a szöveg nagyjából akkor készült, amikor a Kossuth-hangfelvétel. [[Szerkesztő:Jzana|MZ/X]] <sup>[[Szerkesztővita:Jzana|vita]]</sup> 2011. október 17., 21:56 (CEST)
== Germanizmus! Germanizmus! ==
A Csillagok háborúja egyik részének a címe: ''A New Hope''. Mint közismert (?), az általános névelőt a magyar nem használja. ''Kérlek'' benneteket, szedjétek le az ''egy'' szót az '''Új remény''' című film wikipédia lapjáról.
Az ''egy'' azért terjed az újmagyarban, mert sokan úgy érzik: ez az "egyike" kifejezésnek a rövidítése. Az új remények egyike: egy új remény. Szegény magyar tanárom forog a sírjában. Üdv! MZperX [[Szerkesztő:Jzana|ZJ]] <sup>[[Szerkesztővita:Jzana|vita]]</sup> 2010. október 13., 22:13 (CEST)
U.I. Ha ez a hivatalos fordítása, akkor nem tehetek semmit. Megnéztem a PORT.HU-n, de nem nevezik nevén a filmet.
A cikk címe jelenleg "Új remény", szerintem ez rendben van. Sajnos egy csomó szócikkben "egy új remény"-ként szerepel... (pl. a szereplőknél, helyszíneknél, stb) :-( [[User:Misibacsi|misibacsi]]*<sup>[[User_vita:Misibacsi|üzenet]]</sup> 2011. október 15., 11:05 (CEST)
Azért a névelő ellen felhozott érvek... khm... hogy is mondjam... gyengécskék. Szakmailag. A magyartól egyáltalán nem idegen a határozatlan névelő használata ilyen helyzetben, nem "germanizmus" az. --[[Szerkesztő:Peyerk|Peyerk]] <sup>[[Szerkesztővita:Peyerk|vita]]</sup> 2011. október 17., 23:11 (CEST)
Vélt germanizmusok kapcsán ajánlott olvasmány (tényleg): [http://mek.niif.hu/01600/01688/01688.htm Szepesy Gyula: ''Nyelvi babonák'']. Szórakoztató és tanulságos. <span style="border-left:1px dotted #435e00;padding-left:5px;">[[Szerkesztővita:Bennó|'''Bennó''']]</span><span class="Benno">[[Fájl:Pffffft-kalpagos.gif|22px]]<sup>[[Szerkesztővita:Bennó|fogadó]]</sup></span> 2011. október 17., 23:41 (CEST)
::Az egyetlen probléma, hogy a nem üldözendő nem germanizmusok között általában egy csomó ''anglicizmus'' van. Az egy dolog, hogy nem minden germanizmus, amire azt mondják, de legtöbbször van alapja annak, hogy magyartalannak érezzük. Bár sajnos az anglicizmusokat egyre kevésbé érezzük annak és tisztelt nyelvészeink sem érzik már annak. LA[[kép:dis LA ék.jpg|25px]]<sup>[[Szerkesztővita:Laszlovszky András|pankuš→]]</sup> 2011. október 18., 19:44 (CEST)
Művek címében szerintem is inkább elhagyjuk az „egy” határozatlan névelőt, nemcsak a németből fordítottaknál. Pl. ''Eine kleine Nachtmusik'' = ''[[Kis éji zene]]'' ([[Mozart]]), ''Eine Alpensymphonie'' = ''[[Alpesi szimfónia]]'' ([[Robert Strauss|R.Strauss]]), ''Une ville flottante'' = ''[[Úszó város]]'' és ''Un capitaine de quinze ans'' = ''[[Tizenöt éves kapitány]]'' ([[Jules Verne|J.Verne]]), ''A Dog’s Life'' = ''[[Kutyaélet]]'' ([[Chaplin]]), stb. A ''[[Egy rém rendes család|Rém rendes család]]hoz'' sem kellene, dehát ez már újmódi kreáció, egy amerikai film németre lefordított címét ''(Eine schrecklich nette Familie)'' fordították tovább, betű szerint magyarra, oszt úgy maradt. Nem tudom, van-e erre írott nyelvhelyességi szabály. Inkább a jó hangzás mutathat valami irányt, ami persze változhat. [[Szerkesztő:Akela|Akela]] <sup>[[Szerkesztővita:Akela|vita]]</sup> 2011. október 18., 00:18 (CEST)
A ''Kutyaélet'' jó példa: egészen egyszerűen ''más jelent'' az ''Egy kutya élete'', és a birtokos szerkezetben már nem is hagyható el a névelő, ott kifejezetten kötelező az alkalmazása. Semmi magyartalan nincs abban a névelőben, csak a legtöb cím esetében funkciótlan, nem hordoz jelentésmegkülönböztető erőt, és a tömörebb változatot szokták alkalmazni. Ehhez van szokva a fülünk (Germanizmus! Germanizmus! {{D}}), ezért szokatlan ha valahol mégis van névelő.
De a szokatlanság nem magyartalanság!
--[[Szerkesztő:Peyerk|Peyerk]] <sup>[[Szerkesztővita:Peyerk|vita]]</sup> 2011. október 18., 00:37 (CEST)
Valóban: Nem minden esetben az. [[Szerkesztő:Akela|Akela]] <sup>[[Szerkesztővita:Akela|vita]]</sup> 2011. október 18., 01:32 (CEST)
:Olvasom Szepesyt, tényleg meglep, amit ír. Az '''egy''' névelőre vonatkozó sorait nem találom. A furcsa számomra az, hogy említést tesz a nyelvi babonák keletkezéséről, de nem indokolja, hogy azok mikor, miért keletkeztek. Szepesy olyan nyelvművelő, aki nem az akadémiai előírást, hanem a ténylegesen beszélt nyelv fejlődését tekinti elsődlegesnek. Nem tudok vele vitába szállni. Elkezdi például a vogul és osztják nyelvi példákat, de nem fejezi be.
*Megpróbálok különbséget tenni a meg van mondva és a meg lett mondva között
*Az '''egy''' fordításánál nincs támpontom továbbra se. sem.
*A költők is és a beszélt nyelv is szeret élni a szokatlanság eszközével, ha valamire fel akarja hívni a figyelmet.
*Én eddig úgy tudtam, hogy nincs a magyarban szenvedő igeragozás. Hát van mégis? Hát ez mégiscsak használtatik a magyarban? Üdvözöltetik mindenki! [[Szerkesztő:Jzana|MZ/X]] <sup>[[Szerkesztővita:Jzana|vita]]</sup> 2011. október 18., 15:25 (CEST)
A szenvedő ragozást régen kerülendő germanizmusnak tartották (suliban én is annak tanultam). Ma már, úgy tudom, nem üldözik. A különbség nem a „lett mondva / van mondva” között van (az mindkettő szenvedő), hanem a „megmondták / meg lett(van) mondva”, „bezárták/zárva van”. Egy cselekvés, és az általa létrehozott állapot. Én érzek köztük különbséget. [[Szerkesztő:Akela|Akela]] <sup>[[Szerkesztővita:Akela|vita]]</sup> 2011. október 18., 19:21 (CEST)
Van különbség. A meg van mondva szörnyű. Az igekötő és a hozzá tartozó ige szétválasztása egy segédigével abszolút idegen a magyartól. Még idegenebb más formákban, amikor már a segédigét ragozzuk az ige helyett. Tényleg szörnyű. LA[[kép:dis LA ék.jpg|25px]]<sup>[[Szerkesztővita:Laszlovszky András|pankuš→]]</sup> 2011. október 18., 19:44 (CEST)
Nekifutok mégegyszer
:One dog barks = (csak) egy kutya ugat
:dogs bark = a kutyák (úgy általában) ugatnak
:a dog barks = a kutyák (úgy általában) ugatnak
::ugyanez tévesen: ≠''egy kutya ugat'' – mert ez bármelyiket jelentheti az előzőek közül
::one of the dogs barks = egy kutya ugat (nem mindegyik)
Na, hova kell az '''egy''', és hova nem? [[Szerkesztő:Jzana|MZ/X]] <sup>[[Szerkesztővita:Jzana|vita]]</sup> 2011. október 19., 16:08 (CEST)
:Ugye nem új ha azt mondom, hogy a magyar "egy" szó kettős jelentésű: számnév is lehet és határozatlan névelő is. Ugye nem... --[[Szerkesztő:Peyerk|Peyerk]] <sup>[[Szerkesztővita:Peyerk|vita]]</sup> 2011. október 19., 21:14 (CEST)
„Az igekötő és a hozzá tartozó ige szétválasztása egy segédigével abszolút idegen a magyartól.” ''Ezt át kellene gondolnod. Meg fogod tenni?'' [[User:Bináris|Bináris]]<sup> [[user vita:Bináris|ide]]</sup> Kelt: Wikipédia, 2011. október 19., 16:24 (CEST)
Nem. Ugyanis pont a felhozott példád az, ami ma már igen keveseknek tűnik fel, sőt a nyelvészek közt is elfogadott, holott a legborzasztóbb borzalom. Három szó, három hiba.
#meg – igekötő, elkülönítve az igéjétől
#fogod – ragozott segédige a jövőidő nyomatékosítására, ahelyett, hogy időhatározót használnál
#tenni – ragozatlan igenévi alak, ami idegen a ragozó nyelvektől
A magyar nyelvben – mint nagyon sok ősi nyelvben – nincs jövő idejű igeragozás. A jelen idő jelenthet jelen időt és jövőt is. A "megteszed?" kérdés jövő idejű (is), a szövegkörnyezetből kiderül. De ha nagyon szeretném az ige idejét kihangsúlyozni, akkor azt mondom (legalábbis én), hogy "majd megteszem", "később megteszem", "egyszer megteszem". Ez lenne magyarul.
És Jzanától elnézést kérek, hogy nem a határozatlan névelőhöz szóltam hozzá, hanem a mellékszálhoz. LA[[kép:dis LA ék.jpg|25px]]<sup>[[Szerkesztővita:Laszlovszky András|pankuš→]]</sup> 2011. október 19., 18:51 (CEST)
:Valójában amiről írsz, az a szláv nyelvek jellemzője, hogy ugyanis a befejezett szemléletű igék személyragozott alakjai jövő időt fejeznek ki segédige nélkül, és ezeknek egyáltalán nincs is jelen ideje.
:Csakhogy a magyarban a folyamatos és a befejezett szemlélet szembenállása nem ilyen éles, és az a különböző viselkedés, amit te az igekötős igéknek tulajdonítasz egyszerűen nem létezik.
:--[[Szerkesztő:Peyerk|Peyerk]] <sup>[[Szerkesztővita:Peyerk|vita]]</sup> 2011. október 19., 21:08 (CEST)
::A magyarban egyáltalán nincs folyamatos és befejezett elkülönítés. Normál esetben ennek nem is érezzük hiányát. És amiről fentebb írtam, az sem nem germanizmus, sem nem szlavicizmus, hanem anglicizmus. LA[[kép:dis LA ék.jpg|25px]]<sup>[[Szerkesztővita:Laszlovszky András|pankuš→]]</sup> 2011. október 19., 21:13 (CEST)
:::De, a magyarban van folyamatosság és befejezettség, csak nem olyan élesen különül el mint a szláv nyelvekben, és a befejezettséghez kapcsolódik a jelen idejű ragozott alakok jövő idejű jelentésárnyalata. De mire mondod hogy anglicizmus? És mit is állítasz valójában? Hogy az igekötős igéknek nincs jövő ideje? Vagy hogy a magyar nyelvben egyáltalán nincs jövő idő? Vagy az hogy a magyar nyelv segédigés jövő ideje magyartalan volna? Ez mind tévedés. Mondjuk valami forrás jó lenne hozzájuk hogy egyáltalán megvitathatók legyenek. --[[Szerkesztő:Peyerk|Peyerk]] <sup>[[Szerkesztővita:Peyerk|vita]]</sup> 2011. október 19., 21:50 (CEST)
::Így hirtelen egy forrást tudok mondani magyar (finnugor) vonatkozásban. Kalewi Wiik. Az itt mellékes, hogy rendkívüli nyelvészi képességeit milyen elméletek felállítására használja. De nem is érdekes, mint alább mondottam volt, nem kívánom, hogy bárki kövessen. Én egészen biztosan kerülöm (kerülni fogom, ha úgy tetszik) ezeket a fordulatokat. Ősi ragozó nyelvekkel kapcsolatban csak azt tudom mondani, hogy sem az akkádban, sem a hettitában nem találkoztam soha ilyen jövőidőképzéssel. Ez persze semmire sem bizonyíték. LA[[kép:dis LA ék.jpg|25px]]<sup>[[Szerkesztővita:Laszlovszky András|pankuš→]]</sup> 2011. október 19., 22:00 (CEST)
:::Most hallottam: "a rendőrség ki akarja őt az üggyel kapcsolatban hallgatni"... Hát ha ez sem báncsa a fülit senkinek, szomorú vagyok. De nem tehetek ellene semmit. LA[[kép:dis LA ék.jpg|25px]]<sup>[[Szerkesztővita:Laszlovszky András|pankuš→]]</sup> 2011. október 19., 22:14 (CEST)
Hát, a nyelv nem így működik. Az én értelmezésem szerint te nem a létező magyar nyelvről beszéltél, hanem az általad elképzelt idealizált nyelvről, amilyennek szerinted lennie kéne a magyar nyelvnek, vagy esetleg amilyen egyszer nagyon régen volt. De nem ilyen. És nem is hiszem, hogy efféle kívánalmakhoz igazodnunk kellene. [[User:Bináris|Bináris]]<sup> [[user vita:Bináris|ide]]</sup> Kelt: Wikipédia, 2011. október 19., 20:46 (CEST)
Meg '''kell''' mondanom, hogy azért az igekötő elválhat ám az igétől. Jól megmondtam, ugye? {{ai|Jzana}}
Én nem állítottam olyat, hogy ehhez igazodni kéne. De a folyamat megindult. Van egy nagyhírű finn nyelvész, aki pontosan levezette, hogyan válik a ragozó nyelv nemragozóvá. Hangsúlyos szerepe van a ragozott segédigéknek, amik elősegítik a ragok előrevetését. Két dolog alakul ki belőle: a ragozatlan segédige és ige (elsősorban létigés segédigénél), valamint a prepozíció. Mint mondtam, a folyamat megindult. Lássuk a végét. LA[[kép:dis LA ék.jpg|25px]]<sup>[[Szerkesztővita:Laszlovszky András|pankuš→]]</sup> 2011. október 19., 21:06 (CEST)
:A végén a macska fel lesz mászva a fára. {{)}} Egyes lefordított videojátékokban egyébként mondjuk a ''fára'' helyett ''ra fa'' van. {{)}} [[Szerkesztő:Hidaspal|Paulus Pontius Crassus]] <sup>[[Szerkesztővita:Hidaspal|vita]]</sup> 2011. október 20., 02:37 (CEST)
Nekem régóta szemet szúrtak az olyan bevezetők, mint a következő szócikkeké, ahol a határozatlan névelőt feleslegesnek, sőt zavarónak, esetleg helytelennek érzem: [[Saint Louis]], [[Rostock]], [[Liverpool]], [[Capua]], [[Avignon]]. Néhány kellemes ellenpélda: [[Gödöllő]], [[Vác]], [[Dunakeszi]], [[Békés]], [[Szeged]], [[Pécs]], [[Győr]]. [[Szerkesztő:Hidaspal|Paulus Pontius Crassus]] <sup>[[Szerkesztővita:Hidaspal|vita]]</sup> 2011. október 19., 21:08 (CEST)
Az egy egészen más történet. Itt az ''egy'' a kopula funkcióját tölti be, a beszélt nyelvben ez nagyon gyakori, de igényes írott szövegben kerülik az ilyen alkalmazását. --[[Szerkesztő:Peyerk|Peyerk]] <sup>[[Szerkesztővita:Peyerk|vita]]</sup> 2011. október 19., 21:12 (CEST)
Elhiszem, hogy [[kopula]], de hol van erről irodalom? A wikipédiában csak a létige szerepel ilyen formában. Egyébként észrevettem, hogy a beszélt nyelvben is bizonytalanság van az '''egy''' kiejtése körül. Ha a bemondó ezt mondja: „A parlament erre vonatkozóan egy új törvényt hoz”, akkor az '''egy''' hangsúlytalan!! Pedig itt ''pontosan egy'' törvényről van szó. (Bocs, nem jut eszembe jobb példa a hangsúlyos ''egy''-nek hangsúlytalan használatára.) [[Szerkesztő:Jzana|MZ/X]] <sup>[[Szerkesztővita:Jzana|vita]]</sup> 2011. október 20., 13:08 (CEST)
A szándékolt értelemnek megfelelően másképpen kell(ene) hangsúlyozni: ''„(erről vagy arról) a parlament (egy) törvényt hozott, amely arról szól, hogy...”'' ilyenkor az ''„egy”'' = hangsúlytalan névelő, nem is igen kell oda. Én magam el is hagynám: ''„erről a parlament törvényt hozott”.'' De pl. ha ''„erről a parlament egy(etlen) törvényt hozott, nem kettőt”'' akkor hangsúlyos számnév lesz. (Kis érdekesség: a 20. század első felében volt nyelvészeti vita, hogy az ''„egy”'' számnevet ''„eggy”''-nek kellene írni, hosszú gy-vel, megkülönböztetve a sima gy-s hangsúlytalan névelőtől. Sok érv szólt emellett. De az ötlet elhalt, és minden maradt, ahogy ma is van.) [[Szerkesztő:Akela|Akela]] <sup>[[Szerkesztővita:Akela|vita]]</sup> 2011. október 20., 14:09 (CEST)
== Rosszhelyesírásrögzítés-ügyi Hivatal ==
A {{sl|Rögzültrossz}} sablon, amint azt most már én is tudom, az alábbi típusú szöveget helyezi el a cikkek lábjegyzetében:
{{idézet|Ezt a címet hivatalosan a fenti alakban írják. Az akadémiai helyesírás szerint azonban a következő forma lenne a helyes: A végtelen történet. Indoklás: AkH. 144.}}
(Itt a hivatkozott fenti alak a csupa nagybetűs ''A Végtelen Történet''.)
Mármost nekem általában is vesszőparipám az, hogy a ''hivatalos'' szót csak a megfelelő kontextusban szabadna használni (ugyan milyen hivatal teszi például „hivatalossá” Janicsák Veca hivatalos honlapját?), de ebben az esetben kifejezetten bizarr ez a szóhasználat. Hiszen itt éppen arról van szó, hogy bár a ''hivatalos'' írásmód (tehát az az írásmód, amit a helyesírás kodifikálására hivatott hivatal előír) az lenne, hogy ''A végtelen történet'', szokásból, hagyományból mégis úgy írjuk, hogy ''A Végtelen Történet''.
Javaslom ezért, hogy a sablon szövegében a „hivatalosan” szót cseréljük le arra, hogy „hagyományosan”, vagy esetleg arra, hogy „szokás szerint”. Vélemények?
[[Szerkesztő:Malatinszky|Malatinszky]] <sup>[[Szerkesztővita:Malatinszky|vita]]</sup> 2011. október 19., 18:10 (CEST)
:Szerintem is le kellene cserélni. Nekem a „szokás szerint” tűnik jobbnak, megengedi a túl régi szokást is. [[Szerkesztő:Hidaspal|Paulus Pontius Crassus]] <sup>[[Szerkesztővita:Hidaspal|vita]]</sup> 2011. október 19., 21:15 (CEST)
Én ezzel nem értek egyet. Vagyis csak részben. A fent említett cím esetében a ''A Végtelen Történet'' a '''hivatalos''', még ha a magyar helyesírás szabályainak nem is megfelelő címe. A mű fordítója, vagy nemtomki ezt adta neki. Ez a magyar neve. Így hívják, elvileg így kéne rá hivatkozni. Szerintem itt meg kellene hagyni a „hivatalos” alakot.
A másik esetben, a honlapnál kérdéses a dolog, bár más nyelveken is „hivatalos”-nak mondják ezeket: ''official website'', ''site officiel'', ''offizielle website'', ''sito ufficiale'', hadd ne soroljam tovább. Tudom, hogy nem éri más nyelvre hivatkozni a magyar esetében, de ha nálunk is meghonosodott ez az alak – márpedig meghonosodott –, akkor nem igazán kellene babrálni.
Különben is, szerintem ez a szó már nem nem kapcsolódik ennyire szorosan a fent említett bármilyen „hivatalhoz”, nem kéne ennyire kifacsarni a magyar nyelvet ilyen mondvacsinált okokkal... Pl. az itteni irányelveket is ''hivatalosnak'' tekintjük, pedig itt sem tette semmilyen „hivatal” hivatalossá... Uff, beszéltem! - [[User:Gaja|<font color="#339933">'''''Gaja'''''</font>]] [[Kép:hairy_coo.jpg|18px]] [[User vita:Gaja|<font color="DeepSkyBlue">✉</font>]] 2011. október 20., 09:36 (CEST)
Szerintem is pongyolaság úton-útfélen nem létező hivatalokra hivatkozni. Elterjedt szokás ugyan, de egy lexikonban legalább tegyük idézőjelbe. Véleményem szerint ez szlenges vagy publicisztikai jellegű alak (ezzel összefüggésben pedig, közönséges butaság), és még (szerencsére) nem ment át annyira az "irodalmias", standard nyelvhasználatba (bár tudom, hogy egyesek szerint nincs ilyen), hogy a használata felett napirendre térhessünk. Egyszóval: irtsuk ki. Javaslom helyette a "rögzült alak" vagy az "elterjedt alak" kifejezést. Pl. "Ez a cím a fenti alakban terjedt el, noha ..." Illetve, tulajdonképpen egyszerűen el is lehet hagyni a "hivatalos" szót, vagy pedig egész egyszerűen a "helytelenül" vagy "a helyesírási szótári alakkal ellentétesen" stb. szavakkal helyettesíteni. <span title="bétaverzió"> <font color="red">♥</font><font color="white">♥</font><font color="green">♥</font> [[User:Gubbubu|<font color="green" face="Lucida calligraphy">Kerge Kísértet</font>]][[User_vita:Gubbubu|<font color="green"> <big>✍</big></font>]] </span> 2011. október 20., 09:52 (CEST)
Már miért kéne a hivatalos szónak bármiféle hivatalhoz kötődnie? Meglehetősen alábecsülitek a magyar nyelv kifejezőképességét. Az adott film/regény címe nem "rögzült", meg nem "szokás", ''ez a címe''. Ezt adta neki az írója, fordítója, a kiadója. ''Más címen'' nem jelent meg. Szokásról akkor beszélhetünk, ha például azt mondjuk, Madonnát a "pop királynőjének" is szokták nevezni. Nem mindenki nevezi így, nem mindenhol, de ''van rá gyakori példa''. A rögzült pedig az, hogy "XYZ-nek Muhafalvi Jóska a neve, de a köztudatban csak Pálinkás rablóként rögzült". Egy könyv címe nem ilyesmi, én nem támogatom sema rögzült sem a szokás szavak használatát, mert ez egyszerűen nem idevaló. Esetünkben arról van szó, hogy ennek a filmnek/könyvnek ez a címe, noha a magyar helyesírás szabályai szerint ez helytelen. [[User:Teemeah|<font color="#C440A3"><b>Xiǎolóng</b></font>]] [[Fájl:Dragon01.svg|25px|link=Jay Chou]] [[User vita:Teemeah|<font color="#C440A3"><sup>vigyázz, harap!</sup></font>]] 2011. október 20., 10:06 (CEST)
Egész egyszerűen a hivatalos azt jelenti, hogy valamiféle hivatal vagy legalábbis szerződés, közjegyző stb. rögzítette. Ha tudsz nekem olyan példát mondani a "hivatalos" szó átvitt értelmű használatára, amely nem újságcikkből, blogból stb., származik, egyszóval az újságírók által használt nyelvezetből, hanem mondjuk tudományos szövegből, vagy hozol egy értelmező szótárt, amiben benne van, hogy lehet ilyen tág értelemben használni, akkor elhiszem, hogy igazad van, bár továbbra is kerülendőnek fogom tartani. És igen, a könyvnek ez és ez a címe, de ezt nem az alkotóval való szerződés kötötte ki, és nem is az Állami Címadásügyi-és Fordítóhivatal hagyta jóvá, hanem teljesen esetlegesen egy író vagy producer döntött róla. Már csak emiatt az esetlegesség és véletlenszerűség miatt is félrevezető hivatalosságról beszélni. A "hivatalosan" szó akkor már inkább illik az akadémiai helyesírási alakra (tulajdonképp "helyesírás" helyett "hivatalosírásról" kellene beszélni). A "szokás" szavak használatát én sem nagyon támogatom, a "rögzült" is csak egy javaslat, de amint látod, egy csomó más lehetőséget is felvetettem. <span title="bétaverzió"> <font color="red">♥</font><font color="white">♥</font><font color="green">♥</font> [[User:Gubbubu|<font color="green" face="Lucida calligraphy">Kerge Kísértet</font>]][[User_vita:Gubbubu|<font color="green"> <big>✍</big></font>]] </span> 2011. október 20., 10:17 (CEST)
Ha ennyire féltek a „hivatalos” szó használatától, akkor legyen valami ilyesmi a sablon:
{{idézet|Ennek a műnek a címét a fenti alakban írják. Az akadémiai helyesírás szerint azonban a következő forma lenne a helyes: A végtelen történet. Indoklás: AkH. 144.}}
Hm? - [[User:Gaja|<font color="#339933">'''''Gaja'''''</font>]] [[Kép:hairy_coo.jpg|18px]] [[User vita:Gaja|<font color="DeepSkyBlue">✉</font>]] 2011. október 20., 10:28 (CEST)
Ez is jó megoldás és a legegyszerűbb. <span title="bétaverzió"> <font color="red">♥</font><font color="white">♥</font><font color="green">♥</font> [[User:Gubbubu|<font color="green" face="Lucida calligraphy">Kerge Kísértet</font>]][[User_vita:Gubbubu|<font color="green"> <big>✍</big></font>]] </span> 2011. október 20., 10:51 (CEST)
Vegyük észre, hogy itt ''a hivatal'' mi magunk vagyunk. Mi magunk állapítotuk meg, hogy a Wikipédia szócikkcímében ezt így kell írni! Van mindenféle forrásunk és okunk arra hogy így tettünk, de a ''döntést'' mi hoztuk meg. Márpedig mi tényleg nem vagyunk hivatal, hivatalos formát mi nem állapíthatunk meg.
A sablon szövegezése egyszerűen lustaságból fakadóan hibás: túl sok legyet akar egyszerre lecsapni. Van ahol valóban a ''hivatalos'' írásmódról van szó, van ahol meg olyan (általunk is) bevett írásmódról, ami nem hivatalos.
--[[Szerkesztő:Peyerk|Peyerk]] <sup>[[Szerkesztővita:Peyerk|vita]]</sup> 2011. október 20., 11:39 (CEST)
Én is {{tám}} Gaja szövegjavaslatát, tehát hogy a ''hivatalosan'' szót egyszerűen hagyjuk el. --[[Szerkesztő:Malatinszky|Malatinszky]] <sup>[[Szerkesztővita:Malatinszky|vita]]</sup> 2011. október 20., 15:36 (CEST)
== Lefordítatlan nem latin írású műcímek... ==
... hogyan szerepeljenek a szócikkekben? [[Nagíb Mahfúz]] Nobel-díjas egyiptomi író könyvcímei arabul megtalálhatók, az enwikiben angolul is, noha nem mindet adták ki angolul. Nem tartanám szerencsésnek, ha a akár az angol, akár az arab alapján zárójelben melléírnánk a művek címeit magyarul (hiszen lehet, hogy nem is ezen a címen fogják kiadni, ha kiadják egyszer). Csak arab felsorolás sem jó, esetleg arab átírt+arab írás lennének a korrektek és wikiszabatosak? Esetleg angolul megjelent műveinél az angol cím is? (Magyar megjelenést nem találtam) [[Szerkesztő:Ogodej|<span style="color:#696969">Ogodej</span>]] [[Fájl:Mal 0.png|20px]] [[Szerkesztővita:Ogodej|<span style="color:#696969"><sup>vitalap</sup></span>]] 2011. október 19., 18:11 (CEST)
:Esetleg zárójelben szerepelhet idézőjelben a magyar fordítás, ha van, azzal a megjegyzéssel, hogy ''magyarul szó szerint'' és esetleg még az is,hogy ''műfordítása nincs''. [[Szerkesztő:Hidaspal|Paulus Pontius Crassus]] <sup>[[Szerkesztővita:Hidaspal|vita]]</sup> 2011. október 19., 21:11 (CEST)
::Önálló cikk címeként valszeg nem fordulnak elő magyar kiadás nélkül, más cikkben említve pedig szerintem le kell fordítani a címeket, legalább zárójelben. Ha kiadja valaki és ellátja magyar címmel, akkor majd az a magyar cím beszivárog a Wikipédiába. Még szerencse hogy itt nincs "a szerkesztés lezárva: ..." szöveg a lexikon bevezetőjében. --[[Szerkesztő:Peyerk|Peyerk]] <sup>[[Szerkesztővita:Peyerk|vita]]</sup> 2011. október 19., 21:55 (CEST)
:Szerintem teljesen hétköznapi dolog, hogy magyarul meg nem jelent művek címeit az eredeti után zárójelben lefordítva is közlik. – [[Szerkesztő:Winston|Winston]] <sup>[[Szerkesztővita:Winston|vita]]</sup> 2011. október 20., 15:30 (CEST)
Hát jó. Akkor előveszem szerény arab tudásom, (<small>azaz megkérem Mathaet, aki viszont profi, hogy segítsen</small>) és az arab felirat mellett zárójelben megjelenítem a magyar címet is, legalábbis, ami szerintem lehetne. [[Szerkesztő:Ogodej|<span style="color:#696969">Ogodej</span>]] [[Fájl:Mal 0.png|20px]] [[Szerkesztővita:Ogodej|<span style="color:#696969"><sup>vitalap</sup></span>]] 2011. október 20., 22:13 (CEST)
| |||