„Természetjárás Magyarországon” változatai közötti eltérés

 

Az [[1921]]. évi LIII. tc., a testnevelési törvény a turistaalapot a testnevelési alapba olvasztotta be és a testnevelési ügyeket – így a turistaságot is – a kultusztárca hatáskörébe utalta. Az ismét megindult szervezési munka eredményeképpen szép gyarapodást tudtak felmutatni az egyesületek taglétszám tekintetében. [[Turistajelzés|Útjelzések]] készültek és megépült a Csúcshegyi, Félsőtárkányi, Magyarkúti, Szentkúti, Nagyszénási (Munkás TE), Klastrompusztai, Kevélynyergi, Zsíroshegyi, Kisinóci menedékház és a Mátraháza.

A [[1930-as évek]] elején alig remélt nagy lendülettel indult meg az alkotó munkásság. Egymás után épültek a jelentős menedékházak, így a Bánkúti, Telekesi, Újhutai, Dömörkapui, Nagyvillámhegyi, Kő-hegyi, Hatvan Ferenc, Szárhegyi, Várgesztesi, Nógrádi menedékház. [[1931]]-ben a nagyszabású turistakiállítás mozgatta meg a magyar túramozgalmat, [[1932]]-ben pedig a hegyestetői turista-mintaterület létesítése jelentett határkövet a mindjobban terjeszkedő mozgalomban. Amikor [[1933]]-ban a Magyar Turista Szövetség 20 éves jubileumát ünnepelte, a megcsonkított országban 50 menedékház hirdette a magyar túramozgalom életképességét több mint egymillió [[pengő]] értékben; 81 foglalt forrás volt az ország területén, és mintegy 3500 km jelzett út kalauzolta a turistákat a magyar hegyekben és erdőkben.

 

 

[[1952]]-ben a [[Budapesti Lokomotív Sportkör]] túramozgalmat indított a kéktúra útvonalán. Az útvonal azóta többször módosult, meghosszabbodott.

A közel 200 ma is működő magyarországi túramozgalom közül néhány:

 

* 9 megye 99 nevezetessége

* 10 megye 100 nevezetessége