„Agyhártyák” változatai közötti eltérés

A koponyaüreg vénás öblei ''(sinus durae matris)'' a dura mater lemezei között helyezkednek el. Fő funkciójuk az agy vénáiból összeszedni a vért, valamint felvenni az [[agy-gerincvelői folyadék]]ot ''(liquor cerebrospinalis)'' a subarachnoidalis térből ''(spatium subarachnoideum)''. A duralis vénás öblökből a vér végül is a nyaki mély vénákba ''(vena jugularis interna)'' ömlik. A duralis vénás öblöket endothelium béleli, faluk vastag, de izomszövetet nem tartalmaz. Nincsenek bennük billentyűk. A koponyacsontokat átfúró nyílásokban áthaladó vénák ''(venae emissariae)'', amelyek szintén billentyű nélküliek, a duralis vénás sinusokat összekötik a koponyacsontok a szivacsos csontállományának vénáival ''(venae diploicae)'' és a skalp vénáival. A felső sagittalis öböl ''(sinus sagittalis superior)'' a nagyagysarló felső, rögzülő szélében van. Hátrafelé fut, barázdát okozva a koponyatető belső felszínén, és a nyakszirtcsont belső kidudorodásánál ''(protuberantia occipitalis interna)'' egyik vagy másik oldal felé (általában jobbra) kitér és folytatódik a megfelelő oldali haránt öbölbe ''(sinus transversus)''. A sinus kis nyílásokon keresztül összeköttetésben áll két vagy három oldalsó, szabálytalan alakú, lapos vénás kiöblösödéssel mindkét oldalon. Számos pókhálóhártya-boholy ''(villi arachnoidales)'' és szemcsés nyúlvány ''(granulationes arachnoidales)'' nyomul be a vénás öblökbe és oldalsó kitüremkedéseibe ''(lacuna)'', ahova venae diploicae és venae meningeales is beömlenek. A sinus sagittalis superior lefutása közben fölveszi a felső agyi vénákat ''(vena cerebri superior)''. A protuberantia occipitalis internánál kitágulva az öbölösszeömlést ''(confluens sinuum)'' alkotja. Itt a ''(sinus sagittalis superior)'' általában a jobboldali ''(sinus transversusba)'' folytatódik; összeköttetésben áll az ellenoldali sinus transversussal és felveszi a nyakszirti vénás öblöt ''(sinus occipitalis)''. Az alsó sagittalis öböl ''(sinus sagittalis inferior)'' a kisagysarló alsó szabad szélét foglalja el. Hátrafelé fut és a nagy agyi visszérhez ''(vena cerebri magna)'' csatlakozik a kisagysátor szabad szélénél, és az egyenes vénás öblöt ''(sinus rectus)'' képezik. Néhány agyi vénát vesz fel az agyfélteke medialis felszínéről. Az egyenes öböl ''(sinus rectus)'' a nagyagysarló és a kisagysátor összekapcsolódásának vonalát foglalja el. Az alsó sagittalis vénás öböl ''(sinus sagittalis inferior)'' és a nagy agyi véna ''(vena cerebri magna)'' összeömlésével jön létre. Balra (néha jobbra) kanyarodva végződve a haránt vénás öböl ''(sinus transversus)'' alkotásában vesz részt. A haránt öblök ''(sinus transversusok)'' páros képletek és a nyakszirtcsont belső kidudorodásánál ''(protuberantia occipitalis interna)'' kezdődnek. Mindkét sinus a kisagysátor rögzült részében van, vájatot okozva a nyakszirtcsonton és a falcsont hátsó-alsó szögletén. Lefelé kanyarodva végződnek, mint szigma öblök ''(sinus sigmoideus)''. A szigmaöblök ''(sinus sigmoideus)'' a haránt vénás öblök ''(sinus transversus)'' közvetlen folytatásai. A kétoldali torkolati nyílás ''(foramen jugulare)'' hátsó részén keresztül lépnek ki a koponyaüregből, folytatódnak a mély nyaki véna ''(vena jugularis interna)'' felső kiöblösödő kezdeti szakaszába. A barlangos vénás öblök ''(sinus cavernosus)'' a középső koponyagödörben, az ékcsont testének két oldalán helyezkednek el. Belső terüket számos kötőszövetes gerenda hidalja át, amitől szerkezetük szivacsra elékeztetővé válik. Mindkét sinus elöl, a felső szemgödri hasadéknál kezdődik és hátrafelé a halántékcsont sziklacsonti részének csúcsáig terjed. A belső fejverőér ''(arteria carotis interna)'' körülvéve a szimpatikus fonatával, előre fut a sinuson keresztül. A távolító ideg ''(nervus abducens)'' [VI.] szintén áthalad a sinuson. Az belső fejverőeret és az ideget a vértől endothelium borítás választja el. A közös szemmozgató ideg ''(oculomotorius)'' [III.], a sodorideg ''(trochlearis)'' [IV.] valamint a háromosztatú ideg ''(trigeminus)'' [V.] szemüregi ''(nervus ophtalmicus)'' [V/1.] és felső állcsonti ''(nervus maxillaris)'' [V/2.] ágai a sinus oldalfalában futnak előre. A dura mater lemeze és az endothelium borítás között helyezkednek el. ''(Mindkét sinus cavernosusnak fontos összeköttetése van a vena facialissal a vena ophtalmica superioron keresztül. Ezen az úton tudnak az arc bőrének fertőzései ráterjedni a sinus cavernosusokra.)''

 

=== A pókhálóhártya és a központi idegrendszeri folyadék ===

Az pókhálóhártya ''(arachnoidea mater)'' egy finom, impermeábilis hártya, amely az agyat borítja, belső oldalán a pia mater, külső oldalán a dura mater található. A dura matertől egy, potenciálisan valódi térré táguló, folyadékkal kitöltött vékony rés, a szubdurális rés ''(spatium subdurale)'' választja el; a pia matertől a subarachnoidealális tér ''(spatium subarachnoideum)'' választja el, amelyet [[agy-gerincvelői folyadék]] ''(liquor cerebrospinalis)'' tölt ki. A pókhálóhártya ''(arachnoidea)'' külső és belső felszínét lapos mesothelium sejtek borítják. A pókhálóhártya áthidalja az agy felszíni barázdáit, és bizonyos helyeken a az arachnoidea és a pia mater között tágasabb terek is kialakulnak, ezek a ciszternák ''(cisterna subarachnoidea)''. A cisterna cerebellomedullaris a kisagy alsó felszíne és a negyedik agykamra teteje között helyezkedik el. A cisterna interpeduncularis a két agykocsány ''(pedunculus cerebri)'' között van. A cisternák és a subarachnoideális tér többi része között is folytonos kapcsolat van. Bizonyos helyeken az arachnoidea benyúlik a vénás sinusokba és bolyhokat, ''(villi arachnoideae)'' képez. A villi arachnoideae a legnagyobb számban a sinus sagittalis superior mentén fordulnak elő. Halmazaik a ''(granulationes arachnoideae)''. A villi arachnoideae szolgálnak az agy-gerincvelői folyadéknak a véráramba történő visszadiffundálására. Az arachnoideát a folyadékkal kitöltött subarachnoideális téren keresztül finom kötőszövetes fonalak kötik össze a pia materrel. Mindazon képleteknek, amelyek az agytól a koponyáhozához vagy annak nyílásaihoz, illetve az ellenkező irányba futnak, át kell haladniuk a subarachnoidealis téren. Minden agyfelszíni artéria és véna a subarachnoidealis térben található, mint ahogy az agyidegek is. Az arachnoidea összeolvad az idegek epineuriumával, ahol azok kilépnek a koponyából. A [[látóideg]] ''(nervus opticus)'' esetében, az arachnoidea egy hüvelyt képez az ideg körül, amely a canalis opticuson keresztül kíséri az ideget az orbitába, és ott összeolvad a szemgolyót borító ínhártyával ''(sclera)''. Ily módon, a subarachnoidealis tér a látóideg mentén egészen a szemgolyóig kiterjed. Az agyi-gerincvelői folyadékot a [[plexus choroideus]]ok termelik az oldalkamrákban és a harmadik és negyedik agykamrákban. Az agy kamrarendszeréből a negyedik agykamra tetején lévő nyílásokon keresztül jut ki és bekerül a subarachnoidealis térbe. Itt kering mind fölfelé az agyféltekék felszínén, mind lefelé a gerincvelő körül. A spinalis subarachnoidealis tér leterjed egészen a második keresztcsonti csigolya magasságáig. Végül a folyadék visszaszívódik a véráramba, úgy hogy a '' (villi arachnoideae) '' falán keresztül a [[sinus|sinusok]] vénás vérébe diffundál. Amellett, hogy eltávolítja a neuronok működése során keletkező anyagcsere végtermékeket, az agy-gerincvelői folyadék '' (liquor cerebrospinalis) '' egy olyan folyékony közeget képez, amelyben az agy lebegve úszik. Ez az elrendezés hatékonyan védi agyat a traumás behatásoktól. Emellett a folyadék szerepet játszik a hormonális transzportban is.