„Kisagy” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rezabot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: mzn:مخچه
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a clean up, replaced: {{Commons| → {{commonskat| AWB
1. sor:
[[Fájl:Cerebellum NIH.png|bélyegkép|jobbra|300px|Emberi agy. A jobb alsó, lila terület a kisagy.]]
A '''Kisagy''' ''([[cerebellum]])'' [[tudat]]unktól függetlenül biztosítja az akaratlagos [[izom|izmok]] egyenletes összehúzódását és összehangolja működéseiket, beleértve az elletétes működésű (antagonista) izomcsoportokét is. A kisagy összeköttetései a központi idegrendszer egyéb részeivel, a [[test (biológia)|testtartást]] és az akaratlagos mozgást szolgálják. Fontos az a körülmény, hogy [['''kisagy]]'''féltekék a [[test (biológia)|test]] azonos [[oldal]]i [[izom]]zatának mozgásait kontrollálják, valamint az, hogy a kisagynak nincsenek közvetlen pályái az alsó motoros [[neuron]]okhoz, hanem befolyása azokra közvetve, az [[agy]]kérgen és az [[agytörzs]]ön keresztül érvényesül.
{{fő|Az emberi idegrendszer részei és funkciói}}
== A kisagy helyzete, makroszkópiája ==
9. sor:
A kisagy cerebellum kérge széles lemeznek tekinthető, amely a keresztirányú síkban redőket képez. Minden redő ''(folium)'' belül fehér állományt tartalmaz, amit a felszínen szürkeállomány borít. A kisagykéreg szürke állománya az egész területén azonos szerkezetű. Három rétege van :
[[Fájl:CEREBELLUM HE.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A kisagy szövettani metszete. Balról jobbra: szemcsés réteg, Purkinje sejtek rétege, molekuláris réteg]]
*1. egy külső - főleg rostokat és [[szinapszis|szinapszisokat]]okat tartalmazó - réteg, a ''(stratum moleculare)'';
*2. egy középső, a [[idegsejt|Purkinje sejtek]] rétege, ''(stratum purkinjense)'';
*3. egy belső szemcsés réteg, a ''(stratum granulosum)''.
A molekuláris réteg kétféle neuront tartalmaz: a külső csillagsejteket és a belső kosársejteket. Ezek a neuronok elszórtan helyezkednek el a dendritek elágazódásai és számos vékony axon között, amelyek párhuzamosan futnak a foliumok hossztengelyével. Közöttük neuroglia sejtek találhatók. A Purkinje sejtek nagyok, egyetlen rétegben helyezkednek el. Dendritjeik benyúlnak a molekuláris rétegben bőségesen elágazódnak. Finomabb ágaikat rövid, vastag dendrittövisek borítják. Ezek synapsisokat képeznek a szemcsesejtek axonjaival (parallel rostokkal). A Purkinje sejt alapján eredő axon áthalad a szemcsés rétegen, és a fehérállományban lévő kisagyi magvak egyikében synapsist képezve végződik. Néhány Purkinje sejt axonja közvetlenül az agytörzs vestibularis [VIII.] magjaiban végződik. A szemcsés réteget apró sejtek alkotják. Minden sejtből négy-öt dendrit ered, amelyeknek végződése a beérkező moharostokkal képeznek synapticus kapcsolatokat. A szemcsesejtek axonja a molekuláris rétegben T-alakban elágazódik, az ágak merőlegesek futnak a Purkinje sejtek dendritnyúlványira.
 
19. sor:
== Kisagyi működések ==
A kisagyféltekék nagy mennyiségű fehérállományt ''(substantia alba)'' tartalmaznak. A fehérállományt háromféle rost alkotja:
*(a) intrinsic,
*(b) afferens,
*(c) efferens.
A belső ''(intrinsic)'' rostok nem hagyják el a kisagyat, hanem összekötik annak különböző részeit. Az afferens rostok alkotják a fehérállomány nagyobb részét, a kisagykéreghez futnak. A kisagyba főleg az alsó és a középső kisagykarokon keresztül lépnek be. Az efferens rostok a kisagy kivezetéseit képezik és a Purkinje sejtek axonjaival kezdődnek a kisagykéregben. A Purkinje sejtek túlnyomó többségének axonjai a kisagy magvaihoz futnak és azok sejtjein végződnek [[szinapszis|szinapszisokkal]]okkal.
 
== A kisagy összeköttetései ==
41. sor:
 
== A kisagy funkciói ==
A kisagy afferens információkat kap az akaratlagos mozgásokról az [[Nagyagy|agykéregből]], valamint az [[izom|izmokból]], az [[in|inakból]]akból és az [[A csontok összeköttetései|izületekből]]. Ugyancsak kap jelzéseket az egyensúlyi helyzetről a [[Egyensúlyi és hallóideg|nervus vestibularisból]] [VIII.] és valószínűleg a [[Szem|látórendszerből]]. Mindezek az információk bekerülnek a kisagykéreg információkat feldolgozó rendszerébe és a Purkinje sejtekre összpontosulnak. A Purkinje sejtek axonjai – néhány kivételével – a kisagyi magokon végződnek. Egyes Purkinje sejtek axonja kilép a kisagyból, és közvetlenül végződik az agytörzs nucleus vestibularis lateralis magján. A Purkinje sejtek axonjai gátló hatást fejtenek ki a kisagyi és a lateralis vestibularis magok neuronjaira. A kisagyból eredő rostok az idegrendszer azon területein végződnek, ahonnan azok a pályák indulnak ki, amelyek a gerincvelői szelvények szintjén befolyásolják a motoros aktivitást. A kisagynak tehát nincs közvetlen neuronális kapcsolata az alsó motoros neuronokkal, hanem hatását közvetve, az agykérgen és az agytörzsön keresztül fejti ki.
 
A kisagy a pontos mozgásokat koordináló működését úgy fejti ki, hogy folyamatosan összehasonlítja az [[Nagyagy|agykéreg]] motoros mezőiből kiinduló ingerületeket a működésben lévő izmokból származó proprioceptív információkkal; így képessé válik az [[Idegsejt|alsó motoros neuronok]] aktivitásának szükségessé váló módosítására. Ez a motoros neuronok ingerületi állapota időbeliségének és sorrendjének ellenőrzésén keresztül valósul meg.
76. sor:
 
== Külső hivatkozások ==
{{Commonscommonskat|Cerebellum}}
* [http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/058/pc005828.html A Pallas nagy lexikona]
* [http://www.centro-medical.hu/index.php?page=9&c=21 Centro-Medical]
87. sor:
 
{{Link FA|en}}
 
[[en:Cerebellum]]
[[ar:مخيخ]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kisagy