„Agostyán” változatai közötti eltérés

a (Bottal végzett egyértelműsítés: Tiszafa –> Közönséges tiszafa)
Tata irányából érkezve az Agostyán-[[Tardos (település)|Tardos]] közötti [[Bocsátó-völgy]] jobb oldalán találjuk az arborétumot, amit a Vértesi Erdészeti és Faipari Rt. kezel. Csak csoportok látogathatják.
 
A csodálatos fekvésű és mikroklímájú arborétumot voltaképpen gróf [[Eszterházy Móric]] alapította, amikor [[1912]]-ben vörösfenyőt[[vörösfenyő]]t kezdett itt telepíteni. Az erdőkkel körülvett völgyben a növények különösen szépen fejlődtek.
 
A későbbi tapasztalatok is azt mutatták, hogy a terület mikroklímája eltér a környező domboldalakétól. Ez és részben savanyú talaja tette alkalmassá egy kísérleti [[arborétum]] létrehozására.
 
Az arborétum terveit [[1953]]-ban Kiss Miklós készítette el; a telepítés [[1955]]-ben kezdődött. A cél nem a fajtagazdagság, hanem az esztétikailag értékes és erdőgazdaságilag jelentős fajok, változatok telepítése volt. A mikroklíma fenntartására a völgyet átszelő, a hidegkúti források vizét összegyűjtő patak útját gátakkal zárták el, és két tavat hoztak létre.
 
A sikeres telepítés eredményeként ma közel 300 fa- és cserjefaj, illetve fajta található meg itt – köztük a [[Gerecse]] jellemző növényei.
Az itteni növényfajok többsége különleges fenyőféle.
 
A gyönyörű [[lucfenyő|luc]]-, [[páfrányfenyő|páfrány]]- és [[Himalájai selyemfenyő|selyemfenyő]] fajták közül külön figyelmet érdemel egy kb. 33 méteres, múlt századi vörösfenyő és a kert ékességének tartott [[Atlasz-cédrus]] (Cedrus atlantica), amely Észak-Afrika magas hegységeiben honos. Találhatunk itt egy értékes [[Közönséges tiszafa|tiszafa]]- (Taxus) gyűjteményt, továbbá [[tulipánfa|tulipánfát]] (Liriodendron tulipifera) és sok más bokor- és fafajtát is.
 
 
 
==Külső hivatkozások==