„Magyarországi Jolán aragóniai királyné” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
menyét |
→Élete: tagolás, kieg, kép |
||
2. sor:
== Élete ==
===Származása===
Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnő [[1219]]-ben jött világra az [[esztergom]]i királyi várban [[II. András magyar király]] (1176–1235) és második felesége, [[Courtenay Jolán magyar királyné|Courtenay Jolán]] konstantinápolyi latin császári hercegnő (1197–1233) egyetlen gyermekeként. Édesanyja francia főnemesi családból származott, ami a [[keresztes háborúk]] révén jelentős befolyásra tett szert, elsősorban a [[Szentföld]]ön.<ref>Bertényi 2009: 138. oldal</ref> Felmenői ás távoli rokonai közé tartoztak a francia királyokat adó [[Capeting-ház|Capetingek]]. Courtenay Jolán halála után a király újranősült, így Jolánta hercegnőnek összesen hat féltestvére volt. A magyar királyleány neve egyaránt előfordult Jolán és Jolánta formában is: az előbbi magyar eredetű, utóbbi ógörög és jelentése „ibolyavirág”.<ref>Soltész 2002: 159. oldal</ref>
===Házasságának előzményei===
Jolán hercegnő a magyar királyi udvarban nevelkedett. Édesanyja hatására az udvarban [[provence]]-i trubadúrok és vándorénekesek fordultak meg, akiktől a hercegnő megtanulta a [[latin nyelv]] ebben a korban elterjedt változatát, a romance-t.<ref name="soltesz162">Soltész 2002: 162. oldal</ref> Ezenfelül [[sakk]]ozni is kitűnően tudott, a játék egyik legkedveltebb időtöltése volt.<ref>Soltész 2002: 15. képmelléklet. ''„A királyi udvarok kedvenc időtöltése volt a sakk. Jolánta, I. Jakab aragóniai király felesége is kitűnően sakkozott.”''</ref> A férjhezmenetelt jelentő jövőjéről a keresztény hercegnők gyámjaként [[IX. Gergely pápa]] döntött, elsősorban politikai és dinasztikus szempontokat véve figyelembe. A pápa [[I. Jakab aragóniai király]]t választotta a magyar hercegnő jövendőbelijének, egyes feltételezések szerint azért, mert az így létrejövő magyar–aragóniai szövetség, amely magában foglalta volna a [[Földközi-tenger]] nyugati medencéjét és a délkelet-európai térséget, megfelelő ellenpólust képezhetett volna a [[Német-római Birodalom]]mal szemben.<ref>Soltész 2002: 160. oldal</ref> Az aragóniai uralkodó a pápa határozatakor éppen válófélben volt első feleségétől, [[Kasztíliai Eleonóra aragóniai királyné (1202–1244)|Eleonóra kasztíliai infánsnőtől]]. A kasztíliai hercegnő egyetlen fiúgyermekkel ajándékozta meg férjét, utána kolostorba vonult. A pápa közeli vérrokonság ürügyén felbontotta az első házasságot, az aragóniai király nagyvonalúan kárpótolta volt feleségét.<ref name="soltesz161">Soltész 2002: 161. oldal</ref> Az aragóniai király és a magyar királyi hercegnő eljegyzését [[1234]]-ben kötötték meg képviselők útján; a jegyesek egészen az esküvőig nem találkoztak egymással személyesen.
[[Fájl:Jaume I Palma.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|I. ''Hódító'' Jakab aragóniai király,
Jolánta magyar hercegnő több száz fős kísérettel utazott el az esztergomi udvarból, ahonnét negyvenhat napi járóföldre volt [[Barcelona]], az aragóniai udvar székhelye.<ref name="soltesz161" /> Az esküvőt [[1235]]. [[december 15.|december 15]]-én tartották a barcelonai katedrálisban Bertalan pécsi püspök celebrálásában.<ref>{{hiv-web |url= http://toriblog.blog.hu/2009/09/24/kiralylanyok_messzi_foldrol_aragoniai_magyar_dinasztikus_kapcsolatok_2_resz |cím= „Királylányok messzi földről” aragóniai–magyar dinasztikus kapcsolatok 2. rész |elérés= 2010-06-15 |dátum= 2009-09-24 |formátum= HTML |munka= Történelem mindenkinek |idézet= Az 1235 szeptember 8-ai esküvőt a burgundiai származású Bertalan, pécsi püspök celebrálta, Barcelonában. }}</ref> II. András magyar király – akárcsak valamennyi leányának – egy drágakövekkel kirakott fejéket küldött nászajándékba.<ref name="soltesz162" /> Az aragóniai uralkodó nem maradt hűséges feleségéhez, több nemesasszonnyal is viszonyt létesített; ennek ellenére a király és Jolánta hercegnő viszonya a korabeli leírások alapján nem volt boldogtalan. A házasságból összesen tíz gyermek született:▼
===Házassága, gyermekei===
▲Jolánta magyar hercegnő több száz fős kísérettel utazott el az esztergomi udvarból,
* [[Aragóniai Jolán kasztíliai királyné|Jolán]] (1236–1301), házassága révén [[Kasztília]] királynéja
19 ⟶ 23 sor:
* Eleonóra (1251–?), fiatalon elhalálozott.
===Élete az aragón királyi udvarban===
Jolánta aragóniai királyné hamar megtalálta helyét új otthonában és tökéletesen beilleszkedett. Kíséretébe kézművesek és magyar nemesek is tartoztak; előbbiek hatása érezhető az aragóniai kézművességen és kelmeszövésen, utóbbiak részt vettek az arabok elleni harcokban, amiét is jelentős adományokban részesültek. A magyar királyleány életrajzírója, Brachfeld F. Olivér szavai szerint: ''„Jolánta olyan volt, amilyenre szüksége volt a férjének: előkelő származású, szép, jóságos és mindenekelőtt termékeny.”''<ref>idézi Soltész 2002: 163. oldal</ref> A királyné tíz gyermeket hozott világra, közülük többet a csatatéren, a katonai sátorban, mivel rendszerint elkísérte férjét hódító háborúira.<ref>Soltész 2002: 163. oldal</ref> [[Valencia (Spanyolország)|Valencia]] ostromakor is jelen volt, és részt vett a város feladásáról szóló tárgyalásokon is. Az aragóniai király rendszeresen kikérte felesége véleményét és tanácsát, olykor még háborús ügyekben is. Egy korabeli feljegyzés szerint a valenciai erőd feladásakor – mikor a királyné egyébként ismét áldott állapotban volt – a mórok vezetője „bezárkózott vele [az aragóniai uralkodóval], valamint egy famulusával és a királynéval egy félreeső vendégfogadóban, hogy a megadás rendjét és részleteit tisztázzák. A dokumentumot a királyné is aláírta.”<ref>idézi Soltész 2002:164–165. oldal</ref> Valencia városa végül [[1238]]. [[szeptember 28.|szeptember 28]]-án került keresztény kézre.
[[Fájl:Vallbona de les Monges - Tumba de Violant de Aragón y Hungría.jpg|thumb|250px|right|Magyarországi Jolánta királyné sírja a Santa María de Vallbona Királyi kolostorban.]]
[[1251]] októberének elején Jolánta aragóniai királyné [[Huesca]] városában pihent, amikor valószínűleg valamilyen lázas betegséget kapott el. Magához hívatta férjét, és tollba mondta neki végrendeletét: eszerint a Santa Maria de Vallbona kell majd eltemetni, férjének gondoskodnia kell királynéi udvartartásáról és kincseinek elosztásáról. Kérésére férje ezer szegény embernek adott ruhát és harmincezernek osztott ennivalót, valamint a királyné személyes vagyonából adományokat juttatott kolostoroknak és zárdáknak.<ref>Soltész 2002: 165. oldal</ref> Jolánta magyar királyi hercegnő és aragóniai–kasztíliai királyné [[1251]]. [[október 9.|október 9]]-én hunyt el harmincas éveinek elején. Halála után több napig tartó búcsúceremóniákat tartottak. Végakaratának megfelelően a Santa María de Vallbona kolostorban helyezték el maradványait; később mellé temették betegápoló apácaként szolgáló leányát, Sancha aragóniai infánsnőt is. I. Jakab aragóniai király második felesége halála után feleségül vette Teresa Gil de Vidaure nemesasszonyt.▼
===Elhunyta===
▲[[1251]] októberének elején Jolánta aragóniai királyné [[Huesca]] városában pihent, amikor valószínűleg valamilyen lázas betegséget kapott el. Magához hívatta férjét, és tollba mondta neki végrendeletét: eszerint a Santa Maria de Vallbona kell majd eltemetni, férjének gondoskodnia kell királynéi udvartartásáról és kincseinek elosztásáról. Kérésére férje ezer szegény embernek adott ruhát és harmincezernek osztott ennivalót, valamint a királyné személyes vagyonából adományokat juttatott kolostoroknak és zárdáknak.<ref>Soltész 2002: 165. oldal</ref> Jolánta magyar királyi hercegnő és aragóniai–kasztíliai királyné [[1251]]. [[október 9.|október 9]]-én hunyt el harmincas éveinek elején. Halála után több napig tartó búcsúceremóniákat tartottak.
== Leszármazása ==
|